Dél-Kínában, a Guanghszi-Csuang Autonóm Terület Leje megyéjében barlangkutatók egy addig feltáratlan óriás víznyelő aljára jutottak le 2022 májusában. A gödör egy 192 méter mély, és a fenekén egy jó állapotban megmaradt, ősi erdő zöldell, szinte hihetetlen módon.
Kötélen, órákon át a mélybe
A helyszín Ping’e falu közelében, Luoxi községben található. A Xinhua hírügynökség beszámolója szerint az expedíció tagjai több mint 100 métert ereszkedtek kötélen, majd órákig gyalogoltak, amíg leértek a víznyelő aljára, ami már önmagában sem kis teljesítmény. Az NPR egy helyi közleményre hivatkozva május 6-át adta meg a leereszkedés napjaként, a csapat még aznap este visszatért a felszínre.
Ez is érdekelhetAz Aldi adventi gyertyái most meglepően olcsók lesznek: 1111 forintba kerül a négyes csomagA felmérést Zhang Yuanhai, a Kínai Földtani Szolgálat Karszt Geológiai Intézetének vezető mérnöke ismertette. Az adatok szerint a víznyelő:
- 306 méter hosszú,
- 150 méter széles,
- 192 méter mély,
- térfogata pedig meghaladja az 5 millió köbmétert.
A Leje megyei víznyelő 306 méter hosszú, 150 méter széles és 192 méter mély.
Vállig érő növényzet, 40 méteres fák
Az expedíciót Chen Lixin, a guanghszi 702-es barlangkutató csapat vezetője irányította. Elmondása szerint a víznyelő alján álló ősi fák közel 40 méter magasak, alattuk pedig olyan sűrű, árnyéktűrő aljnövényzet nő, amely a felnőttek válláig ér.
A Xinhua hírügynökség angol nyelvű videója a 2022-es Leje megyei víznyelő feltárásáról:
A meredek falakban három nagy barlangnyílás is látható. A kutatók szerint ezek a víznyelő korai fejlődésének maradványai lehetnek. George Veni, az amerikai Nemzeti Barlang- és Karsztkutató Intézet igazgatója az AccuWeathernek azt mondta, nem lepné meg, ha az ilyen helyeken a tudomány számára ismeretlen fajok is élnének.
A víznyelő alján közel 40 méteres fák és vállig érő aljnövényzet nő.
A megye harmincadik óriás gödre
A Xinhua szerint ezzel a felfedezéssel 30-ra nőtt a Leje megyében ismert óriás víznyelők száma. A térség a Leje-Fengshan Globális Geopark része, amely 2010-ben került fel az UNESCO geoparkjainak listájára.
Mi az a tiankeng?
A kínai szakirodalom ezeket az óriás víznyelőket tiankengnek nevezi, ami nagyjából annyit tesz: égi gödör. Zhu Xuewen kínai karsztkutató meghatározása szerint akkor beszélhetünk tiankengről, ha a mélyedés legalább 100 méter mély és legalább ennyire széles, meredek falú, és az alján folyó vagy egykori folyó nyoma húzódik.
Az ilyen gödrök mészkőben, úgynevezett karsztos vidéken keletkeznek. Az enyhén savas esővíz évszázezredeken át oldja a kőzet repedéseit, amelyekből járatok és barlangok lesznek, sokszor föld alatti folyókkal. Amikor egy barlang mennyezete már nem bírja a fölötte lévő kőzet súlyát, beszakad, és a felszínen hatalmas, függőleges falú gödör nyílik.
Az óriás víznyelők akkor nyílnak meg, amikor egy mészkőbarlang mennyezete beszakad.
A Xinhua szerint ilyen óriás víznyelők főként Kínában, Mexikóban és Pápua Új-Guineában fordulnak elő. Kínában a becslések szerint mintegy 200 tiankeng ismert. A rekorder a csungkingi Fengjie megyében található Xiaozhai Tiankeng, amely két egymásba ágyazott gödörből áll, mélysége 511 és 662 méter között változik. Leje megye egyik legismertebb víznyelője, a Dashiwei Tiankeng 613 méter mély. A 2022-es gödröt a szakemberek ugyan a nagy víznyelők közé sorolták, de ezeknél jóval kisebb.
Miért maradnak érintetlenek ezek az erdők?
A meredek, sokszor több száz méteres falak szinte elzárják a gödör alját a külvilágtól. Ide nem jut le legelő állat, és az ember is csak kötéltechnikával éri el. A szélvédett, árnyékos gödörben ráadásul más a mikroklíma, mint a fenti fennsíkon, így ott a környezetétől elkülönült növényvilág maradhat fenn.
Hasonló titkokat őriz a mélység más formában is: egy spanyol barlangban egy omlás zárta el azt a 16 800 éves kunyhót, amely így maradt épen, a tengerfenéken pedig 2567 méter mélyen találtak egy 500 éves hajót. Néha viszont a felszínen is akad meglepetés, mint amikor egy ritka növény került elő egy ausztrál birtokon egy évtized után először.
Magyar párhuzam: töbrök az Aggteleki-karszton
Karsztos táj nálunk is van. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai 1995 óta a világörökség részei. A hazai mészkőfennsíkokon gyakoriak a töbrök, vagyis a víz oldó hatására kialakult tölcsérszerű mélyedések. Ezek ugyanannak a folyamatnak a termékei, mint a kínai óriásgödrök, csak nagyságrendekkel kisebbek.
A kínai tiankengek tehát a karszt legszélsőségesebb arcát mutatják, és valószínű, hogy a mészkőhegyek még sok hasonló gödröt rejtenek.
Források: Xinhua, China Daily, NPR, Live Science, Wikipedia, AccuWeather, Aggteleki Nemzeti Park
