Egy szlovén magazin idézte fel a különös rekordot, amely a tudósokat is nagyon meglepte. A barlangi vakgőte egyik példányát 2569 nap, vagyis több mint hét év után is ugyanazon a ponton találták meg, mint amikor először megjelölték, szinte hihetetlen. A felfedezés mögött magyar kutató áll, a vizsgálatot Balázs Gergely, az ELTE biológusa vezette.
Nyolc év egy víz alatti barlangban
A kutatás eredményei 2020-ban jelentek meg a Journal of Zoology című folyóiratban. A szerzők Balázs Gergely, a brit Brian Lewarne és Herczeg Gábor voltak. A csapat Kelet-Hercegovinában, a Vruljak 1 nevű barlangban követte a vakgőtéket 2010 és 2018 között.
Ez is érdekelhetDöntöttek a világidő megváltoztatásáról: 2027-től eltűnik a szökőmásodpercÖsszesen 26 felnőtt állatot jelöltek meg, majd rendszeresen visszatértek, hogy megnézzék, hol vannak. Az eredmény egyértelmű volt: az állatok jellemzően 15 méternél kisebb távolságot tettek meg, gyakran évekig néhány négyzetméteren belül maradtak. A leghosszabb ismert út 38 méter volt, 230 nap alatt.
Két ellenőrzés között legalább 100 nap telt el, mégis alig akadt olyan eset, amikor egy állat 10 méternél messzebb került. A beszámolók szerint egy vakgőte átlagosan nagyjából 5 métert mozdul el egy év alatt. Balázs Gergely a sajtónak úgy fogalmazott, hogy az állatok szinte semmit sem csinálnak, csak ott vannak.
Egy példányt 2569 nap után is pontosan ugyanott találtak, ahol korábban megjelölték.
Miért mozdul ilyen keveset?
Balázs Gergely szerint a magyarázat a „leülök és várok” vadászstratégia. A vakgőte nem keresgél, hanem megvárja, hogy az apró rákok a közelébe kerüljenek. Nem a tájékozódással van gond: bár nem lát, kémiai, mágneses és hangérzékelése is van.
A takarékos életmód a táplálkozásban is látszik. Ellenőrzött kísérletek szerint egy vakgőte akár tíz évig is életben marad táplálék nélkül, mert a májában tápanyagot raktároz.
A szaporodása ugyanilyen lassú. Egy 2011-es francia vizsgálat szerint a nőstények átlagosan 15,6 éves korukra válnak ivaréretté, 12,5 évente raknak tojást, alkalmanként mintegy 35 darabot. A kutatók becslése szerint akár 100 évnél tovább is élhet.
Vak, sápadt, és emberhalnak hívják
A vakgőte általában 20-30 centiméter hosszú, a bőre szinte teljesen pigmentmentes, a szemét bőr borítja. Sápadt, rózsaszínes bőre miatt Szlovéniában „emberhalnak” hívják. Valvasor már 1689-ben leírta, hogy a helyiek a nagy esőzések után a felszínre sodort állatokat sárkányfiókáknak hitték.
A faj kizárólag a karsztvidékek föld alatti vizeiben él, Olaszország északkeleti csücskétől Szlovénián és Horvátországon át Bosznia-Hercegovináig.
Hol láthatod élőben?
A legismertebb hely a szlovéniai Postojnai-barlang. A több mint 24 kilométeres barlangrendszerből nagyjából 5 kilométer látogatható, ennek nagy részét barlangi vasúttal teszik meg a látogatók. A túra körülbelül másfél óra, odalent 10 °C körüli a hőmérséklet, és az útvonal mentén akváriumban láthatók a vakgőték. A felnőtt jegy ára a hivatalos oldal szerint jelenleg 34,90 euró.
Postojna 2016-ban világhírű lett: 2016. január 30-án egy idegenvezető vette észre az első tojást az akvárium üvegén, május 30-án kikelt az első kis „sárkány”, és nyár közepéig 22 utód bújt elő. Ma már 17-21 centiméteresek.
A Postojnai-barlang hivatalos, angol nyelvű videója egy 8 hónapos vakgőte-fiókáról vadászat közben:
Miért kell vigyázni a karsztvízre?
A vakgőte a Nemzetközi Természetvédelmi Unió listáján sebezhető fajként szerepel. A karsztvíz rendkívül érzékeny a szennyezésre: a növényvédő szerek, a műtrágya, a PCB-k és a nehézfémek gyorsan lejutnak a felszínről. A tanulmány szerzői szerint a lassú szaporodás és a helyhez kötöttség miatt a faj nagyon sérülékeny, ezért a felszíni beavatkozások érzékeny jelzője is lehet.
A vakgőte a barlangi vizek tisztaságának élő mércéje.
Magyar barlangokban is élnek vak állatok
Vakgőte nálunk nem él vadon, de a hazai barlangoknak is megvannak a maguk különlegességei. Az Aggteleki Nemzeti Park szerint a Baradlában él a magyar vakfutrinka, amelyet 1903-ban fedeztek fel, valamint az aggteleki vakbolharák, amely 2,5 centisre is megnőhet. A térség barlangjaiban a hazai 28 denevérfajból 20-at kimutattak.
A föld alatti világ máshol is tartogat meglepetéseket. Írtunk egy 192 méter mély kínai víznyelő rejtett erdejéről, egy 16 800 éves kunyhóról egy spanyol barlangban, és arról is, mit rögzített a kamera 740 méter vastag jég alatt.
A vakgőte története arra is emlékeztet, hogy a természetben a türelem is lehet a túlélés kulcsa.
Források: Balázs, Lewarne, Herczeg: Journal of Zoology (2020), IFLScience, Voituron et al., Biology Letters, Wikipedia: Olm, EDGE of Existence, Postojnska jama, Wikipedia: Postojna Cave, Aggteleki Nemzeti Park
