A norvégok füvet nevelnek a háztetőn, bárki szedhet bogyót a más erdejében, a gyerekek iskolai szünetét pedig régen a krumpliszedéshez igazították. A konyhában karamellizált savóból főzött barna sajtot tesznek a kenyérre és a mártásba, péntek este tacót esznek, karácsonykor pedig nyírfapálcákon párolják a bárányoldalast. Az alábbi tizenkét szokás közül hat a kerthez és a természethez, hat a konyhához kötődik.
Tartalom (2 rész)
Mindegyik mögött hosszú hagyomány vagy éppen meglepően modern történet áll, és a legtöbbjüknek jól érthető, gyakorlati oka van. A norvég lakások szokásairól, például arról, hogy miért nincs függöny sok norvég ablakon, korábban már írtunk.
Ez is érdekelhet„Ne dobd ki!” A német múzeum keresi az elfelejtett NDK-s tárgyakat1. Füvet nevelnek a háztetőn
A norvég hegyi falvakban és a régi tanyákon ma is sok házat fű borít, ezt norvégul torvtaknak, vagyis gyeptetőnek hívják. A hagyományos skandináv gyeptető több réteg nyírfakéregből és a tetejére rakott gyepből áll, enyhén lejtő deszkázaton.
A meglepő az, hogy nem a fű tartja szárazon a házat. A Wikipédia összefoglalója szerint a vízzáró réteg valójában a nyírfakéreg, a gyep fő feladata az, hogy a helyén tartsa a kérget. Emellett a hideg éghajlaton a gyep jó hőszigetelő is. A gyeptető így lényegében „nyírfakéreg-tető”, a nevét csak a látványáról kapta.
Skandináviában a tetőket valószínűleg már az őskor óta fedik nyírfakéreggel és gyeppel. A múzeumokban felújított épületeken ma már gyakran gumilemezt tesznek a gyep alá, mert az tartósabb és kevesebb karbantartást igényel, mint a hagyományos kéreg.
A gyeptetőn nem a fű szigetel a víz ellen, hanem az alatta lévő, több rétegben lerakott nyírfakéreg.
2. Bárki szedhet bogyót a más erdejében
Norvégiában a szabad bejárás joga, az allemannsretten mindenkinek megengedi, hogy a nyílt természetben gombát, bogyót és virágot szedjen, akkor is, ha a terület magánkézben van. A norvég környezetvédelmi hivatal tájékoztatója szerint ez a jog egész Norvégiában érvényes, néhány kivétellel.
ÉrdekességIngyen adják a telket, mégsem kell senkinek: ezért nem talál gazdát egyetlen telek sem ebben a faluban
ÉrdekességEgy autóra zuhant volna a létra, de egy munkás az utolsó pillanatban odaugrott, a kamera mindent rögzített – videó
ÉrdekességEltűnt egy hatalmas tó, rozsdás hajók maradtak utána, most váratlan fordulat jött
ÉrdekességFontos a hidegben: ezzel az egyszerű teszttel kiderül, jó-e még az autó akkumulátora, vagy cserélni kell
ÉrdekességEzért húznak külön papucsot a japánok, mielőtt belépnek a vécébe
ÉrdekességEzért van egy kis kerek lyuk a telefon töltőcsatlakozója mellettA szabadságnak vannak határai. A The Local norvég kiadása szerint a mezőgazdasági földön és mások háza közelében a tulajdonos engedélye nélkül nem lehet bogyót szedni, és a védett területeken, például a természetvédelmi rezervátumokban sem. A környezetvédelmi hivatal arra is figyelmeztet, hogy a kő, a moha és a zuzmó gyűjtésével óvatosan kell bánni, a magyalhoz, a fagyökérhez és a kéreghez pedig engedélyt kell kérni.
A norvégok ezt a jogot komolyan veszik, ősszel családostul járják az erdőt áfonyáért és vörös áfonyáért. A szabály azonban kölcsönösségen alapul: a szedő vigyáz a természetre, és nem hagy szemetet maga után.
