A cékla (Beta vulgaris) sokkal kalandosabb múltú zöldség, mint amit mi csak úgy gondolnánk. Eljutott az űrbe, ahol 1975-ben céklalevessel koccintottak egy amerikai-szovjet találkozón, közeli rokonának a levével az Egyesült Államokban jégmentesítik az utakat, a festékanyaga ma is ott van sok fagylaltban, és a világ cukrának mintegy ötöde a családjába tartozó cukorrépából készül.
Itt 10 ilyen tényt szedtünk össze, mindegyiket forrással ellenőrizve. Szó lesz Napóleonról, a viktoriánus nők titkos pirosítójáról, egy olasz halászvárosról és egy 26 kilós rekordcékláról is, a végén pedig pár kertes tanácsot is kapsz.
Ez is érdekelhet7 retró film vasárnap estére, amit a 90-es években az egész család együtt nézett1. Céklalevessel koccintottak az űrben
1975 júliusában az amerikai Apollo és a szovjet Szojuz űrhajó összekapcsolódott a Föld körüli pályán. Ez volt az első közös küldetés a két nagyhatalom között, a hidegháború közepén, és a legénységek a dokkolás után napokon át átjártak egymáshoz, közös étkezésekkel és tévéközvetítésekkel. A két űrhajó 1975. július 17-én kapcsolódott össze, és ez az űrbeli kézfogás a két ország közeledésének egyik jelképe lett.
A szovjet parancsnok, Alekszej Leonov tréfával készült. Az egyik közös étkezésen tubusokat adott amerikai társainak, Thomas Stafford parancsnoknak és csapatának, amelyekre híres orosz vodkamárkák címkéit ragasztották, és koccintásra invitálta őket. A jelenetet kamerák rögzítették, így úgy tűnt, mintha az űrhajósok vodkával koccintanának a világűrben.
A tubusban azonban borscs volt, vagyis céklaleves, amire csak ráragasztották a vodkacímkét. A NASA fotóarchívumában ma is megtalálható a kép a két amerikai űrhajósról a vodkacímkés levestubusokkal, a képaláírás is megemlíti a céklalevest.
2. A rokonával jégmentesítik az utakat
Az Egyesült Államok több államában télen nem csak sóoldattal kezelik az utakat. A sólébe cukorrépalét kevernek, ami a cukorgyártás mellékterméke. A cukorrépa ugyanannak a fajnak egy változata, mint a cékla.
A Fast Company beszámolója szerint a répalé ragacsos, ezért a sóoldat tovább tapad az úton: négy-öt napig is hatásos marad, a sima sólé egy-két napjával szemben. A só nagyjából mínusz 4 fok alatt veszít a hatásából, a cikkben említett répalés termék fagyáspontja viszont mínusz 40 fok körül van.
Missouri államban a répalé használatakor a szokásos sómennyiség tizedével is beérik. Az állam évente csaknem 10 millió dollárt költ útsóra, így a különbség komoly pénz. Missouri az elsők között, a szomszédos Iowa példáját követve, nagyjából húsz éve tért át a módszerre.
A répalé önmagában nem olvasztja a jeget, de a sóval keverve ragadósabb és hidegben is hatásos oldatot ad.
Más konyhai melléktermékekkel is kísérleteznek: egyes amerikai városok kipróbálták a savanyúságlét, a krumplilét és Wisconsinban a sajtgyártásból maradt sós lét is. Magyarországon ilyen útkezelésről nincs adat.
Ehhez kapcsolódik: Grúz savanyú káposzta céklával, nagy cikkekben erjesztve, ami rózsaszín és roppanós lesz
3. Napóleon miatt lett belőle cukor
Andreas Marggraf berlini vegyész 1747-ben mutatta ki, hogy a répában ugyanolyan cukor van, mint a cukornádban. Tanítványa, Franz Karl Achard a sziléziai fehér takarmányrépából nemesítette ki a cukorrépa elődjét, és 1801-ben a sziléziai Kunernben, a porosz király támogatásával megnyitotta a világ első répacukorgyárát.

A nádcukorral kereskedők nem örültek. Achard életrajzai szerint angol kereskedők 200 ezer tallért ajánlottak neki, ha kudarcnak nyilvánítja a kísérleteit, de ő visszautasította, és folytatta a munkát.
Az igazi lökést a háború adta. A brit flotta elzárta Európát a gyarmati nádcukortól, és Napóleon 1811 márciusában rendeletben írta elő, hogy Franciaországban 32 ezer hektáron cukorrépát vessenek, és egymillió frankot szánt répacukor-iskolákra. Így lett a háborús kényszerből egy egész iparág, amely a blokád után sem tűnt el.
A cukorrépa azóta is velünk van. Az Európai Bizottság adatai szerint a világ cukortermelésének mintegy 20 százaléka répából készül, a többi nádból, és a répacukor felét az Európai Unió adja.
A cékla egyébként a kertben is szívós: olvasd el, mely növényeket hagyhatod nyugodtan a földben télre.
4. Fagylaltot és cukorkát színeznek vele
Ha egy élelmiszer címkéjén E162-t látsz, az céklavörös, vagyis a céklából kivont betanin nevű festékanyag. Az Európai Unióban engedélyezett természetes színezék, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2015-ben újraértékelte. A hatóság szakvéleménye szerint a színezékből nagyjából annyi betanin jut a szervezetbe, mint a hétköznapi étrendből, ezért a jelenlegi felhasználás mellett nem jelent aggályt. A szakvélemény azt is kiemeli, hogy a cékla festékanyaga a hagyományos étrend része, amelyet az emberek nagyon régóta fogyasztanak.
A céklavöröst gyakran használják fagylaltokban és porból készülő italokban, de előfordul cukorkákban, cukormázban és gyümölcsös töltelékekben is. A címkén a neve vagy az E-száma szerepel, így könnyen felismered.
A színezéknek van egy gyenge pontja: a hőt, a fényt és az oxigént nem bírja jól, főzéskor és sütéskor fakul. Ezért inkább hidegen fogyasztott termékekben találkozol vele, sütemények tésztájában ritkábban.
ÉrdekességEzért van egy kis kerek lyuk a telefon töltőcsatlakozója mellett
ÉrdekességBetűnként 10 000 eurót kell majd fizetni: egyedi rendszámtáblákat vezetnek be
ÉrdekességA Karib-tenger közepén egy hatalmas kék lyukba engedtek le egy kamerát, 90 méter után egészen hátborzongató világ tárult eléjük
ÉrdekességSorra fogják ki ezeket a különleges halakat a Dunából, új halfaj jelent meg
ÉrdekességHalak és békák hullhatnak az égből eső helyett: a különös jelenség történt Ausztriában, ami Magyarországon is előfordult
Érdekesség8 millió forintos szerelési ajánlatot kapott a Toyotájára, másik szerelő 30 másodperc alatt megjavítottaOtthon is kipróbálhatod: egy kanál nyers céklalé rózsaszínre festi a tejszínhabot vagy a cukormázat, mesterséges színezék nélkül.
Ha meg szeretnéd tartani a cékla élénk színét főzés közben is, segít a következő pontban leírt konyhai trükk.
5. Színt vált, mint egy kémiai kísérlet
A cékla festékanyaga érzékeny a savasságra. Enyhén savas közegben élénk, kékes-piros, ahogy közeledik a semlegeshez, egyre lilásabb lesz, lúgos közegben pedig lebomlik, és sárgásbarnává fakul. Ezt az élelmiszer-adalékanyag adatbázisok is leírják. A színváltás nem a festék hibája: a betanin molekula szerkezete alakul át a sav vagy a lúg hatására.
A konyhában ez nagyon is hasznos tudás. Ha főzés előtt nem vágod fel a céklát, és a héját sem hámozod le, kevesebb festék oldódik ki belőle. A főzővízbe vagy a salátába tett ecet, citromlé vagy savanyú káposztalé pedig segít megőrizni az élénk színt.
Egy kanál ecet nem csak ízesít: a savas közegben a cékla festékanyaga élénk piros marad, és nem barnul meg.
Ezért marad a régi, ecetes céklasaláta hónapok múlva is szép bordó az üvegben. Ha új ötletet keresel a céklához, próbáld ki ezt a reszelt céklás-póréhagymás köretet.
A trükk fordítva is igaz: ha szódabikarbónát tennél a cékla mellé, hamar fakóbarna lenne az egész. Ugyanezért fakul ki a cékla a nagyon lúgos, kemény vízben főzve is.
6. A viktoriánus nők titkos pirosítója
A 19. századi Angliában a festett arc közönségesnek számított, a tisztességes nő elvileg nem használt pirosítót. A gyakorlatban persze sokan próbálkoztak, és a cékla a legkézenfekvőbb eszközök közé tartozott, hiszen ott volt minden konyhában.
A brit újságarchívum blogja szerint a The Gentlewoman című női lap 1890 decemberében a szépségrovatában kifejezetten a cékla levét ajánlotta pirosító gyanánt. A korabeli bolti arcfestékek egy részében ólom vagy higany is volt, ehhez képest a konyhai céklalé ártalmatlan megoldásnak számított.
A cékla a második világháború idején is visszatért. Madeleine Marsh brit kozmetikatörténész szerint a hiánygazdálkodás éveiben, amikor a rúzs is nehezen beszerezhető volt, a nők a céklalét ajakfestékként és pirosítóként is használták.
Nem csak Angliában volt ez így. A The Moscow Times egy 2023-as cikke szerint a régi Oroszországban a szegényebb asszonyok bepárolt céklalével pirosították az arcukat. A módszer olcsó volt, és bármelyik háztartásban elő lehetett állítani, ezért a kisebb falvakban is jól ismerték.
Hasonló régi háztartási trükkökről szól ez az írásunk is: ezért tettek régen rizsszemet a sószóróba.
7. Eredetileg csak a levelét ették
A mai cékla őse a tengerparti répa (Beta vulgaris subsp. maritima), egy vadon élő növény, amely ma is megtalálható a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partjain. Ennek a gyökere vékony, fás, nem hasonlít a mai gömbölyű céklára, ezért az emberek nagyon sokáig a levelét ették főzeléknek. A latin Beta név is az ókorból maradt ránk, a rómaiak már így nevezték a növényt.
Irwin Goldman és Jules Janick amerikai kertészeti kutatók 2021-es összefoglalója szerint a rómaiak kezdtek először a gyökérrel is foglalkozni, de akkor is inkább gyógyszerként. Stephen Nottingham brit szakíró céklatörténeti könyve szerint a gyökeres cékla csak a 16. század körül vált igazi zöldséggé Európában.

A gömbölyű forma lassú nemesítés eredménye. A korai céklák gyökere inkább hosszúkás, répaszerű volt, a mai, kerek cékla jóval később terjedt el a kertekben.
Így amikor ma valaki a céklalevelet is megfőzi vagy salátába teszi, valójában a legrégebbi céklás ételt készíti el. A fiatal levél nyersen is ehető, az idősebbet se dobd ki: megpárolva olyan, mint a spenót.
Ezt se hagyd ki: Franciaországban betiltották: 10 hihetetlen történet a krumpliról
8. A mangold és a cukorrépa ugyanaz a faj
A cékla, a mangold, a cukorrépa és a takarmányrépa botanikailag egyetlen faj, a Beta vulgaris különböző változatai. Mind a tengerparti répából indultak, és ki a levele, ki a gyökere, ki a cukortartalma miatt lett más irányba nemesítve.
ÉrdekességKét órán át fotózta az eget egy hegy fölött, és amikor összerakta a képeket, alig hitte el, hogy mit látott
ÉrdekességRitkán látott óriás fantommedúza úszott a kamera elé 250 méter mélyen Argentína partjainál
ÉrdekességA láva útjába tette a kameráját, a lángoló gépből mégis épen került elő a felvétel – videó
ÉrdekességEzzel fűtik a koreaiak évszázadok óta a padlót: így működik az ondol
ÉrdekességEzentúl nem árulja el a rendszám, hány éves az autó: megváltozik a kiadás rendje
Érdekesség„Ne dobd ki!” A német múzeum keresi az elfelejtett NDK-s tárgyakatA mangoldnál a levél és a vastag levélnyél lett a fontos, a céklánál a piros gyökér. A cukorrépa gyökere fehér és kúp alakú, a takarmányrépa pedig nagyra nő, és régen főleg az állatok téli takarmánya volt. Mindegyik kétéves növény: az első évben gyökeret és levelet nevel, virágot és magot csak a második évben hoz.

A rokonság olyan szoros, hogy a különböző változatok virágzáskor be is porozhatják egymást. Ezért aki magot fog a kertben, nem virágoztatja egymás mellett a céklát és a mangoldot, mert a következő évben furcsa keverékek kelhetnek ki.
A kertben a cékla és a mangold egymás mellett nő, de egy faj két arca: az egyiknél a gyökér, a másiknál a levél lett a fontos.
Ha a mangold is érdekel, olvasd el, miért volt a nagymamák kertjében mindig mangold.
9. Csíkos cékla egy olasz halászvárosból
A Chioggia cékla belseje piros és fehér gyűrűkből áll, mint egy céllap vagy egy cukorpálca. Nevét a Velencei-lagúna szélén fekvő Chioggia halászvárosról kapta, ahol a 19. század első felében már termesztették. Egy francia vetőmagház 1840-ben írt róla először, Amerikába pedig az 1860-as években jutott el.

A gyűrűk főzéskor elhalványulnak, ezért nyersen, vékonyra szeletelve vagy gyalulva mutat a legjobban salátában. Íze enyhébb, kevésbé földes, mint a sötétpiros céklának, és a kezedet, a vágódeszkát is kevésbé festi meg.
Magja a hazai vetőmagboltokban is kapható, és ugyanúgy kell vetni, mint a hagyományos céklát. Az időzítéshez segít a zöldség vetési naptárunk.
10. A világrekord 26 kilós
A kertes rekordokat kedvelőknek ez lesz a kedvenc tény. A Guinness-rekordok listája szerint a legnehezebb cékla 26,02 kilogrammos volt. Vincent Sjodin angol óriászöldség-termesztő nevelte, és 2026. szeptember 26-án mérték le az angliai Malvern őszi kertészeti kiállításán, a brit óriászöldség-bajnokságon. Az előző rekordot, egy 23,995 kilós céklát, a brit Fortey család állította fel 2019-ben.
Ha te is szeretnél céklát a kertben, ne a rekordra hajts: az ökölnyi, 6-8 centis gumó a legzamatosabb, a nagyon nagyra nőtt cékla gyakran fás és rostos lesz. A céklamag valójában egy kis magcsomó, amelyből több csíra is kibújhat, ezért a kikelt sort ritkítani kell, hogy a gumóknak legyen helyük. Ősszel a fagyok előtt szedd fel a termést, a levelét csavard le, és homokba rakva hűvös pincében tavaszig eltarthatod.
A ritkításkor kihúzott apró növényeket se dobd ki: a levelük és a pici gyökerük salátába vagy levesbe is mehet, akárcsak a nagyobb céklák friss, zsenge levele is, főzeléknek vagy rakottnak. Ha a növényi rekordok érdekelnek, ezt is olvasd el: milyen mélyre nőhet egy gyökér.
Források: NASA, Fast Company, Európai Bizottság, EFSA, British Newspaper Archive, Goldman és Janick, 2021, Guinness World Records

Hány fokon mosható a függöny, hogy ne menjen össze?








