A franciaországi Lamoura önkormányzata 110 000 eurót, mai árfolyamon nagyjából 40 millió forintot ajánlott fel a falu egykori, 26 hektáros üdülőfalujáért, amely évtizedeken át családok ezreit fogadta, 2020 óta azonban üresen áll és pusztul. A falu viszont nem azért venné meg, hogy újranyissa: a terv egészen mást tartogat a 12 épület nagy részének.
Lamoura a kelet-franciaországi Jura-hegységben, a svájci határ közelében fekszik, a Les Rousses-i síterep szomszédságában. A település 1064 és 1495 méter között terül el, és a legfrissebb, 2023-as adat szerint 667 lakosa van. A történetről a France 3 Bourgogne-Franche-Comté regionális televízió számolt be, onnan vette át több külföldi lap, köztük a görög Gazzetta is.
Ez is érdekelhetA hegymászónő kilenc napig lógott hóban és viharban egy sátorban egy 900 méter magas sziklafalonMit kapna a falu 110 ezer euróért?
Az egykori Village Vacances de Lamoura, röviden VVL, 26 hektáron fekszik. Nagyjából 12 épületből áll, összesen mintegy 900 ággyal, és tartozik hozzá egy tornaterem, egy egykori fedett uszoda, egy garázs és több közösségi helyiség. A terület egy Párizs környéki bírósági felszámolóhoz tartozik, aki a francia sajtó szerint közel kétmillió eurót, vagyis mintegy 730 millió forintot remélt érte. Ennyiért azonban évek óta nem jelentkezett vevő, a terület közben egyre rosszabb állapotba került.
A községi tanács 2026. október 5-én szavazta meg a 110 ezer eurós ajánlatot. A felszámoló még nem fogadta el, így egyelőre nyitott kérdés, hogy a falu megkapja-e a területet. Az ajánlat elsőre hihetetlenül olcsónak tűnik, de a részletekből kiderül, miért nem egy nyaraló-paradicsomot vásárolna ennyi pénzért az önkormányzat.
Kiszámoltuk, mit jelent ez négyzetméterre: a 26 hektár 260 ezer négyzetméter, így a falu ajánlata négyzetméterenként alig 0,42 euró, nagyjából 154 forint. Összehasonlításképp a Journal du Net ingatlanár-adatai szerint a környéken egy négyzetméternyi ház vagy lakás átlagosan több mint 3000 euróba kerül. Az árban persze benne van, hogy a vevő egy romos épületegyüttest és vele a teljes bontási költséget is megkapja.
Ezt se hagyd ki: Mallorcát hagyd meg a tömegnek: az élelmes magyarok már erre a Spanyol nyaralóhelyre járnak
Mit akar vele a falu?
A legnagyobb meglepetés az, hogy Lamoura nem nyitná újra az üdülőt, sőt az épületek nagy részét eltüntetné. A terv szerint az eszközök és épületek akár 80 százalékát lebontanák, elsőként a központi épületet és a régi uszodát, mert ezek a legrosszabb állapotúak, biztonsági gondok vannak velük, és a rongálók is rendszeresen bejárnak. A bontás önmagában nagyjából egymillió euróba, vagyis mintegy 364 millió forintba kerülne.
Lamoura nem nyitná újra az üdülőfalut: az épületek akár 80 százalékát lebontanák, és csak azt tartanák meg, ami még hasznosítható.
A költségek egy részét úgy fedeznék, hogy a kisebb épületeket ingatlanbefektetőknek adnák el. A tornateremnek a Francia Nemzeti Sífutó- és Középhegységi Központtal közösen találnának új szerepet. Antoine Delacroix polgármester a France 3-nak úgy fogalmazott, hogy a cél az, hogy lebontsák, ami nem menthető, és hasznosítsák azt, ami igen.

Hogyan lett a népszerű üdülőből elhagyatott hely?
Az üdülőfalu 1967-ben nyílt meg, abban az időben, amikor a hegyi téli vakáció divatba jött Franciaországban. Több település közösen hozta létre az úgynevezett szociális turizmus jegyében, vagyis azért, hogy átlagos családok is megengedhessenek maguknak egy hetet a hegyekben, nyáron túrázással, télen síeléssel. A mai turisztikai trendekhez képest egészen más világ volt ez.
A fénykorában a VVL a régió egyik legnagyobb turisztikai létesítménye volt. A Macommune.info helyi hírportál szerint 340 szobával és 980 ággyal működött, évente 130 ezer vendégéjszakát értékesített, 47 alkalmazottja volt, a működési költségvetése pedig meghaladta az ötmillió eurót.
Érdekesség178 méter mély aknába engedték le a kamerát, a felvételen sokan egy alakot vélnek felfedezni a sötétben – videó
ÉrdekességEzentúl nem árulja el a rendszám, hány éves az autó: megváltozik a kiadás rendje
Érdekesség93 méter mély lyukat fúrtak az antarktiszi jégbe, és leengedtek egy kamerát, a Föld legöregebb jegét keresik
ÉrdekességA Karib-tenger közepén egy hatalmas kék lyukba engedtek le egy kamerát, 90 méter után egészen hátborzongató világ tárult eléjük
ÉrdekességA finnek nem törölgetik el a tányért: a mosogató fölötti szekrény évtizedek óta elvégzi helyettük
ÉrdekességTöbb ezer békacsontot ástak ki egy római kori lelőhelyen, most megfejtették, honnan kerültek odaA hanyatlásnak több oka volt. Az épületek elöregedtek, a fenntartás egyre többe került, és a hóviszonyok is egyre kevésbé voltak megbízhatóak a középhegységben. 2014 júliusában a fenntartó önkormányzati társulás bezárta az üdülőt, a nagyjából hatvan dolgozónak kellett elhelyeznie a már lefoglalt vendégeket.
A bezárás előtt és után is többször próbálták megmenteni. 2012-ben a fenntartó társulás egy ingatlanfejlesztőnek adta volna el az üdülőt, a vételárat akkor mintegy hatmillió euróra becsülték, de az üzlet nem jött létre. 2014 decemberében a Franche-Comté régió a következő évi költségvetésébe is betervezte az újranyitást, végül azonban az árverés mellett döntöttek.
Az üdülőt 2015-ben még 2,51 millió euróért vették meg, most a falu ennek alig huszadáért szerezné vissza.
2015 júliusában árverésre került a terület, 5,625 millió eurós kikiáltási árral. Végül egy Párizs környéki befektetőcég vitte el 2,51 millió euróért, amely ma kevesebb mint egymilliárd forintnak felelne meg. A későbbi tulajdonos, a Real Hope nevű cég 2020 szeptemberében felszámolás alá került, és azóta, vagyis hat éve, a terület gazdátlanul pusztul.
A videót a Franche-Comté regionális tanácsának egyik képviselőcsoportja tette közzé 2015-ben, amikor az üdülőfalu sorsáról vitatkoztak. Már akkor is sokan próbálták megmenteni, ahogy Európa-szerte egy spanyol falu is egészen szokatlan ötlettel próbált új életet lehelni az elnéptelenedő településbe.
Ne keverd össze a másik lamourai üdülővel
Lamourában ma is működik egy másik üdülő, a Neige et Plein Air nevű egyesületi szálláshely a lamourai tó partján, 1160 méteres magasságban. A francia sajtóban emiatt kavarodás is volt: a Demotivateur oldal utólag kicserélte a cikke fotóját, mert az a működő üdülőt mutatta, nem az elhagyatott VVL-t. Aki tehát a térségbe utazik, ne lepődjön meg, hogy a faluban továbbra is vannak turisták.

Ismerős történet a Balatonról is
A francia szociális üdülők sorsa sok magyar olvasónak ismerős lehet. Nálunk a szakszervezeti, úgynevezett SZOT-üdülők töltöttek be hasonló szerepet, a Balaton partján Balatonlellétől Balatonfüreden át Siófok-Balatonszéplakig sorakoztak. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum fotógyűjteménye ma is őrzi az 1960-as és 1980-as évek képeslapjait ezekről az épületekről, parkokkal, napozó vendégekkel és kempingekkel.
A rendszerváltás után sok ilyen üdülő új tulajdonoshoz került, de nem mindegyiknek sikerült új életet kezdenie. A Balaton környékén ma is több elhagyatott üdülő, kastély és egykori úttörőtábor áll, amelyet lassan visszahódít a természet. A különbség az, hogy Lamourában a falu maga próbálja eldönteni, mi legyen a területtel, mielőtt teljesen tönkremegy.
Olvasd el ezt is: Nem Balaton, nem Hajdúszoboszló: ezek a legjobb magyar strandok a német turisták szerint
Az Origo 2021-es összeállítása például a szentkirályszabadjai egykori szovjet laktanyát is a Balaton környéki elhagyott helyek közé sorolta, ahol a panelépületeket lassan benőtte a bozót. 2025-ben pedig egy olvasói fotósorozat az északi part egykori úttörőtáborának beszakadt tetejű, grafitikkel borított épületeit mutatta be, ahol egykor nyári turnusokban táboroztak a gyerekek.

Mit kínál ma Lamoura a látogatóknak?
Az elhagyatott üdülőtől függetlenül Lamoura ma is kedvelt célpont, főleg a Haut-Jura természeti park része miatt. Télen a környék sífutópályái vonzzák a vendégeket, nyáron a lamourai tó körüli fapallós ösvények és a fenyvesekkel szegélyezett rétek. A faluban állnak még a hagyományos jurai fa magtárak is, amelyekben régen a gabonát és az értékeket tartották tűzbiztos helyen. Az ilyen kis hegyi települések sokszor éppen a nyugalmukkal vonzzák a látogatókat, akárcsak az a horvát település, amelyet Európa második legjobb rejtett gyöngyszemének választottak.
ÉrdekességTöbb mint 300 kilométer magasról fotózta a Marsot a NASA szondája, a képen mintha fák nőnének, de a valóság egészen más
Érdekesség209 km/órával menekült a rendőrök elől, utána azt mondta, végig a hátsó ülésen aludt
ÉrdekességNagyot húz a Lidl november 14-től: több népszerű zöldség és gyümölcs árát is levágják
Érdekesség7 retró film vasárnap estére, amit a 90-es években az egész család együtt nézett
ÉrdekességÉttermi osztrigahéjat süllyesztenek a tengerbe, és új zátony nő rajta
ÉrdekességKét év, három állomás: így jut el a norvég lazac a sarkvidéki vizekből a tányérigA falu egyik különlegessége a Musée des Lapidaires, vagyis a drágakőcsiszolók múzeuma. A Haut-Jura falvaiban a 19. és 20. században sok család élt abból, hogy a hosszú téli hónapokban drága- és féldrágaköveket csiszolt, a múzeum ennek a mesterségnek állít emléket.
A Haut-Jura falvaiban sok család abból élt, hogy télen drága- és féldrágaköveket csiszolt.
A Jura vidéke a gasztronómiájáról is ismert, innen származik a világ legjobb sajtjának választott Comté is, amelyet a környék tehenészetei és sajtüzemei készítenek. A régióban a hegyi falvak egyre inkább a szelíd, egész éves turizmusra építenek a hagyományos síszezon helyett, mert a hó egyre kevésbé megbízható.

Hogy a VVL területéből mi lesz, az a felszámolón múlik. Ha elfogadja a 110 ezer eurós ajánlatot, a falu az évtized egyik legolcsóbb ingatlanvásárlását hajthatja végre, igaz, rögtön egymillió eurós bontási számlával. Ha nem, a 26 hektáros terület tovább pusztul, és az egykor családok ezreit vendégül látó üdülőfalu helyén még évekig csak üres épületek állnak majd.
Ha a téli utazás egyébként is szóba jön, a környék nem csak hóval vár: a karácsonyi vásárok közül is akad néhány elérhető távolságban.
Források: demotivateur.fr, macommune.info, gazzetta.gr

7 szaftos sertéshúsos étel a tokánytól a ráchúsig, amitől a férjek megvesznek








