Este hazafelé a legtöbb utcát fehér vagy sárgás fényű lámpák világítják meg, és fel sem tűnik már nekünk, milyen színű a fény. Néhány holland lakóparkban, egy dán kerékpáros gyorsforgalmi út mentén és több brit településen viszont piros közvilágítás fogadja az embereket. A járda, a fák törzse és a házak fala vöröses derengésben áll, mintha egy fotólaborban sétálnánk. Első ránézésre furcsa ötlet, de nem dizájnerek találták ki.
A piros szín nem az autósoknak szól, és nem is áramspórolásból választották. Egy holland kutatócsoport öt éven át mérte éjszakánként, kik mozognak a lámpák körül, és az eredmény meglepte a világítástechnikusokat is.
Ez is érdekelhet2100 év után kerültek elő épp tányérok és tálak: egy edényszállító hajó rakománya került elő – fotókKinek világít pirosan a lámpa?
A piros közvilágítás a denevérek kedvéért kerül ki. A Holland Ökológiai Intézet (NIOO-KNAW) és a Wageningeni Egyetem kutatói nyolc, egyébként sötét és háborítatlan természetes élőhelyen állítottak fel lámpasorokat fehér, zöld és piros LED-fénnyel, olyan erősséggel, amilyet a vidéki utak megvilágításánál használnak. A méréseket 2012 és 2016 között végezték, a kutatást a holland műszaki tudományos alap finanszírozta, egy világítástechnikai vállalat támogatásával. A 2017-ben a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban megjelent eredmény szerint a lassan repülő, fényre érzékeny denevérfajok a fehér és a zöld fényt elkerülték, a piros fényben viszont ugyanolyan aktívak voltak, mint a sötétben.
A vizsgált fajok közül a hosszúfülű denevérek és az egérfülű denevérek (Plecotus és Myotis nemzetség) reagáltak a legérzékenyebben. A kísérlet vezetője, Kamiel Spoelstra a kutatóintézet közleményében úgy fogalmazott, hogy ezek az állatok a vörös fényben ugyanúgy viselkednek, mint teljes sötétségben, a fehér és a zöld fény viszont jelentősen visszafogja az aktivitásukat.
A piros fényben a fényre érzékeny denevérek ugyanúgy viselkedtek, mint a teljes sötétségben.
A fürgébb törpedenevérek másképp viselkedtek: ők a fehér és a zöld lámpák körül feltűnően gyakrabban jelentek meg, mert ott gyűltek össze a rovarok. A piros fény mellett azonban ez a hatás is eltűnt, a törpedenevérek ott sem voltak aktívabbak, mint a sötét kontrollszakaszon. A magasan repülő, nagyobb testű fajokat, például a koraidenevéreket és a késeidenevéreket a lámpák színe láthatóan nem befolyásolta.
A denevérek életéről a kutatók sokszor csak hosszú, türelmes megfigyeléssel tudnak meg újat, ahogy annál a barlangi állatnál is, amely 7 évig egy helyben maradt, és ezt egy magyar kutató vette észre.
Miért zavarja őket a fehér fény?
A denevérek éjszaka vadásznak rovarokra, részben azért, mert akkor kicsi a verseny, és a ragadozók sem látják őket. A lassan repülő fajok a kivilágított területen sebezhetővé válnak, a baglyok és más ragadozók könnyebben elkapják őket. Ezért a fehér fénnyel megvilágított út számukra olyan, mint egy fal: inkább kerülőt tesznek, vagy elhagyják a vadászterületüket.
A holland közútkezelő, a Rijkswaterstaat tájékoztatója szerint a denevérek érzékenyek a szokásos közvilágításban lévő kék és ultraibolya fényre, ezért a lámpák elkerülésére kényszerülhetnek a repülési útvonalukon, a vadászterületükön és a búvóhelyük közelében is. A megvilágított útszakasz így akadályt képezhet két élőhely között.
ÉrdekességHalak és békák hullhatnak az égből eső helyett: a különös jelenség történt Ausztriában, ami Magyarországon is előfordult
ÉrdekességA Karib-tenger közepén egy hatalmas kék lyukba engedtek le egy kamerát, 90 méter után egészen hátborzongató világ tárult eléjük
ÉrdekességA láva útjába tette a kameráját, a lángoló gépből mégis épen került elő a felvétel – videó
ÉrdekességFüvet nevelnek a tetőn, és barna sajtot tesznek a szaftba: 12 fura norvég szokás a kertből és a konyhából
ÉrdekességŰrhajósok koccintottak vele, fagylaltot színeznek a levével: 10 meglepő tény a cékláról
ÉrdekességA hegymászónő kilenc napig lógott hóban és viharban egy sátorban egy 900 méter magas sziklafalonA fehér fény a rovarokon keresztül is hat. Spoelstra egy holland rádióműsorban elmondta, hogy a fehér lámpák vonzzák az éjszakai lepkéket, a fürgébb denevérek pedig rájönnek, hol van bőven zsákmány. Ha ez sokáig így megy, a lámpák környékéről mintegy kiszívják a rovarokat, és a sötétet kedvelő denevérfajoknak egyre kevesebb táplálék marad.
Hol világítanak már pirosan?
Hollandiában a Rijkswaterstaat 2011 óta használ denevérbarát világítást. Az első ilyen lámpák egy ökodukt, vagyis vadátjáró mellett, a Tegelen melletti A74-es autópályánál kerültek ki. A közútkezelő többnyire borostyánszínű LED-eket alkalmaz, de egyes helyszíneken piros fényt is. A lámpaoszlopok ott legfeljebb 6 méter magasak, hogy a fény ne terjedjen szét feleslegesen. A közútkezelő szerint ezek a lámpák ráadásul energiatakarékosabbak is, mint a hagyományos közvilágítás.
A holland Nieuwkoop egyik új lakónegyedében az utcák járdái éjszakánként vörösen derengenek, és egy amerikai designmagazin szerint a lakók számára ugyanolyan jól használhatók, mint a fehér lámpák. Barneveldben viszont egy 2018-as hír szerint a lakók egy részének nem tetszett a vörös utcafény, ami jelzi, hogy a változásnak nem mindenki örül.
A piros lámpákat úgy helyezik el, hogy a denevérek sötét folyosón kelhessenek át az úton.
Dániában a koppenhágai elővárosban, Gladsaxe-ban egy főút és egy kerékpáros gyorsforgalmi út mentén harminc darab, egy méter magas piros fényű lámpaoszlop világít. Az Euronews beszámolója szerint az oszlopokat olyan távolságra helyezték el egymástól, hogy a fényre érzékeny állatok egy közeli denevérkolónia felől át tudjanak kelni a területen, a forgalom viszont biztonságban haladhasson. Az utóbbi években brit településeken is megjelentek hasonló megoldások.
Látunk egyáltalán a piros fényben?
Ez a legtöbbek első kérdése, és jogos. A Rijkswaterstaat a lámpák színének kiválasztásánál egy olyan arányszámot vett figyelembe, amely azt mutatja meg, hogyan érzékeli ugyanazt a fényt az ember és a denevér. A cél egy olyan szín volt, amely a denevéreket a lehető legkevésbé zavarja, az utat használók viszont még jól látják benne a forgalmi helyzetet.
Spoelstra szerint a piros fény teljesen alkalmas vidéki utak megvilágítására. Az emberi szem a piros tartományban jól lát, a denevérek és sok más éjszakai emlős viszont kevésbé érzékeny erre a színre, hiszen az éjszakai természetes fényben alig van vörös. A színek ugyan kevésbé élénkek, de a tárgyak körvonalai, a járda széle és a gyalogosok jól kivehetők.
A természetvédők egyébként abban is egyetértenek, hogy a legjobb megoldás a természetnek az, ha egyáltalán nincs világítás. Ahol a közlekedésbiztonság miatt mégis kell, ott a színválasztás, a lámpák magassága és a fény lefelé irányítása sokat számít. A természet szempontjait máshol is egyre többször veszik figyelembe, Amerikában például sorra tiltják a benzines lombfúvót, részben a zaj és a környezeti terhelés miatt.
Ehhez kapcsolódik: Éttermi osztrigahéjat süllyesztenek a tengerbe, és új zátony nő rajta
Mi a helyzet a hazai denevérekkel?
Magyarországon 28 denevérfaj él, és mindegyik védett, közülük nyolc fokozottan. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület összefoglalója szerint a denevérek nálunk 1901 óta állnak védelem alatt, Európában elsőként. Ugyanez az anyag megjegyzi, hogy egy átlagos utcai lámpa legalább 5 lux megvilágítást ad, és vannak fajok, amelyek minden esetben elkerülik a megvilágított területet.
ÉrdekességEltűnt egy hatalmas tó, rozsdás hajók maradtak utána, most váratlan fordulat jött
Érdekesség8 millió forintos szerelési ajánlatot kapott a Toyotájára, másik szerelő 30 másodperc alatt megjavította
Érdekesség209 km/órával menekült a rendőrök elől, utána azt mondta, végig a hátsó ülésen aludt
ÉrdekességEzentúl nem árulja el a rendszám, hány éves az autó: megváltozik a kiadás rendje
ÉrdekességA finnek nem törölgetik el a tányért: a mosogató fölötti szekrény évtizedek óta elvégzi helyettük
ÉrdekességBetűnként 10 000 eurót kell majd fizetni: egyedi rendszámtáblákat vezetnek beA fényszennyezés természetvédelmi kezeléséről az Agrárminisztérium és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság „A fényszennyezésről világosan!” címmel külön szakmai útmutatót is kiadott a hatóságoknak. A hazai települések közvilágítása jellemzően fehér vagy sárgás fényű, piros lámpasorokról itthon nincs tudomásunk. A kertes házaknál viszont mindenki tehet valamit: a kültéri lámpa fénye lefelé világítson, ne az égre és a fák lombjára, és csak akkor égjen, amikor tényleg szükség van rá, például mozgásérzékelővel. Esténként a lakásban is sokan áttértek a szórtabb fényekre, a mennyezeti lámpa helyett inkább kisebb lámpákat kapcsolnak fel.
A denevérek a kertben hasznos szomszédok, mert rengeteg rovart, köztük szúnyogot fogyasztanak. Mivel védett állatok, a padláson vagy a falrésekben megtelepedett kolóniát elüldözni, a búvóhelyüket lezárni sem szabad, ilyenkor a nemzeti park igazgatóság vagy egy denevérvédelmi szakember tud segíteni.
A madaraknak a kertben szintén apró döntésekkel segíthetünk, például ha tudjuk, hova tegyük a madáretetőt az ablakhoz képest. A piros közvilágítás ugyanebbe a sorba illik: kis változtatás, amely az ember számára alig észrevehető, az éjszakai állatoknak viszont egész élőhelyet adhat vissza.
Források: pubmed.ncbi.nlm.nih.gov, nioo.knaw.nl, rijkswaterstaat.nl
Házi Bounty szelet sütés nélkül: krémes kókuszos belső, vastag csokoládéburok








