Néha a legjobb megoldások ott nőnek a kerítés tövében, mi meg csak bosszankodunk miattuk, mert csípnek. Évekig küzdöttem a gyomokkal, amíg egy idős szomszédom rá nem világított: amit én ki akarok irtani, az valójában a kertem legértékesebb doppingja. Beszélek itt a csalánról, amiből olyan csodaszert lehet főzni (na jó, erjeszteni), hogy a bolti műtrágyákat örökre elfelejtheted. Nemcsak a növényeid fognak tőle megvadulni, de még a pénztárcád is hálás lesz érte.
Miért pont a csalán a befutó?
Lehet, hogy büdös (és higgyétek el, tényleg az lesz!), de a hatása minden orrfintorgatást megér. A csalánlé, vagy ahogy nálunk hívják, a csalánlétrágya, egy igazi vitaminbomba a zöldségeknek és virágoknak. Tele van nitrogénnel, ami a növekedés motorja, de van benne kálium és foszfor is, amitől erősebbek lesznek a szárak és szebb a termés.
Ráadásul van egy szuper mellékhatása: az az átható, jellegzetes szaga, amit mi nem szeretünk, a kártevőknek is pont annyira büdös. A levéltetvek például messziről elkerülik azokat a növényeket, amiket ezzel kezeltek. Ez a legtisztább bio-védekezés, amit csak el tudsz képzelni.
Amire szükséged lesz az „elixírhez”:
- Friss csalán: Jó sok, lehetőleg még virágzás előtt szedd le.
- Egy nagy műanyag vödör vagy hordó: Fontos, hogy ne fém legyen, mert az erjedés közben reakcióba léphet vele.
- Víz: Ha van esővized, az a legjobb, de a sima csapvíz is megteszi.
- Védőfelszerelés: Egy vastag gumikesztyű (ne járj úgy, mint én az első alkalommal!).
- Egy bot: A kevergetéshez.
Az elkészítés menete (avagy a türelem rózsát, vagyis paradicsomot terem)
A folyamat pofonegyszerű, bár kell hozzá egy kis idő. Én úgy szoktam, hogy a kesztyűs kézzel összegyűjtött csalánt kicsit felaprítom (vagy csak simán beletömöm a vödörbe), és felöntöm vízzel. Az arány nagyjából úgy néz ki, hogy egy teli vödörnyi növényhez öntök tízszer annyi vizet.
Ezután keresek egy félreeső sarkot a kertben – lehetőleg messze a konyhaablaktól és a szomszéd kerítésétől –, és otthagyom érni. Naponta egyszer-kétszer érdemes megkeverni egy bottal, hogy kapjon egy kis oxigént. Nagyjából 2-3 hét után, amikor már nem habzik és a színe szép sötétzöld (és az illata is beérett), akkor van kész.
Hogyan használd, hogy ne égesd ki a növényt?
Ez egy nagyon tömény anyag, szóval eszedbe ne jusson tisztán ráönteni a virágokra! Én mindig hígítom: egy rész csalánléhez tíz rész tiszta vizet adok. Ezzel locsolom körbe a növények tövét hetente egyszer.
Meglátod, a paradicsomok, paprikák és a rózsák is úgy megindulnak tőle, mintha rakétát kötöttek volna rájuk. Bio, ingyen van, és még a természetet is kíméled vele. Kell ennél több?
