5. Szentivánkor máglyát gyújtanak a parton
Június 23-án, szentiván estéjén Norvégia-szerte tüzeket gyújtanak. A Store norske leksikon szerint a máglyagyújtás szokása nagyon régi, a kutatók úgy vélik, hogy a kereszténység előtti nyárközépi ünnepig nyúlik vissza, és mindig nagy presztízs volt, hogy a tűz minél nagyobb és messzebbről látható legyen.
Tartalom (2 rész)
A lexikon szerint falun régen több gazdaság közös tűzrakó helyet használt, gyakran egy tisztáson, ahol hajnalig táncoltak. A szentiván ma nem munkaszüneti nap, 1770-ben törölték az egyházi ünnepek közül, de az esti tűzgyújtás megmaradt.
A legnagyobb máglyákat Ålesundban építik: a norvég nyelvtanulóknak szóló NLS Norwegian szerint 2016-ban ott egy 47,4 méter magas máglya égett. A part mentén egymás után gyúlnak a tüzek, és néhol régi csónakokat is felgyújtanak, ma már a tűzveszély miatt a vízen horgonyozva.
Szentivánkor Ålesundban egyszer 47,4 méter magas máglyát gyújtottak.
6. Barna sajtot tesznek a kenyérre és a szaftba
A brunost, vagyis barna sajt valójában nem igazi sajt, hanem savóból főzött tejtermék. A Wikipédia szerint a barna színét és édeskés ízét a forralás közben karamellizálódó tejcukor adja. Nagyon vékonyra szeletelik, kenyérre, ropogós kekszre teszik, és mártásokba is belefőzik, amitől a szaft karamelles ízt kap.
ÉrdekességEzért van egy kis kerek lyuk a telefon töltőcsatlakozója mellett
ÉrdekességPusztító kór terjed a Börzsönyben: bármikor kidőlhetnek a kőrisek, az erdészet figyelmeztet
ÉrdekességTöbb mint 300 kilométer magasról fotózta a Marsot a NASA szondája, a képen mintha fák nőnének, de a valóság egészen más
ÉrdekességEzentúl nem árulja el a rendszám, hány éves az autó: megváltozik a kiadás rendje
Háztartási tippekEzért nem tesznek a hollandok függönyt az ablakra, helyette így használják
Háztartási tippekEgy japán WC-gyártó elmagyarázta, miért tilos vécépapírral letörölni az ülőkétA mai, krémesebb változatot egy 17 éves lány találta ki. A Scan Magazine szerint Anne Hov 1863 nyarán a Gudbrandsdal-völgyi nyári legelőn tejszínt adott a forralt savóhoz, és így tömörebb, zsírosabb, sajtszerű termék lett belőle. Később kecsketejjel is kísérletezett.
A találmány gazdaságilag is fontos lett: a magazin szerint sok gudbrandsdali gazdaságot átsegített az 1880-as évek pénzügyi válságán, Anne Hov pedig 87 évesen, 1933-ban királyi érdemérmet kapott érte. A barna sajtot a Marmite-hoz szokták hasonlítani: aki nem ezen nőtt fel, annak elsőre furcsa, a norvégoknak viszont nélkülözhetetlen.
