A Finneknél 1944-ben létezett egy Munkahatékonysági Intézet, ahol működött egy háztartási osztály. Ebben az intézetben azt vizsgálták, hogy miként lehetne rövidebbé tenni a háziasszonyok munkáját, ezt a vizsgálatot Maiju Gebhard vezette. Gebhard a mosogatásnál talált egy lépést, amelyet teljesen fölöslegesnek tartott, és ennek érdekében tett lépéseket.
A fölöslegesnek ítélt lépés a törölgetés volt, ugyanis a tányért elmossák, kiveszik a vízből, eltörölgetik, majd szárazan elteszik a szekrénybe. Gebhard arra jutott, hogy ha a tányér rögtön oda kerülne, ahol a helye van, és ott megszáradhatna, akkor két mozdulat egyszerűen kimaradna. A megoldás az lett, amit ma a finnek astiankuivauskaappinak, vagyis edényszárító szekrénynek hívnak.
Ez is érdekelhetTöbb mint 300 kilométer magasról fotózta a Marsot a NASA szondája, a képen mintha fák nőnének, de a valóság egészen másHogyan működik ez az eljárás?
A szekrény közvetlenül a mosogató fölé kerül, és első ránézésre olyan, mint bármelyik felső konyhaszekrény. A különbség csak annyi, hogy ennek nincs alja. A polcok helyett fém vagy fa rácsok vannak benne, a tányérokat élükre állítva teszik be a rácsok közé, a poharakat és tálakat szájukkal lefelé fordítva a polcra. A víz innen egyenesen a mosogatóba csöpög, a szekrényben pedig a levegő szárítja meg az edényeket. Ajtó az egész látványt lezárja, így kívülről semmi sem látszik az egészből.
Az ötletet Gebhard egy svéd asztali edénycsepegtetőből vette. A svéd háziasszonyok abban szárították az edényeket, mielőtt elpakolták volna, ő pedig rájött, hogy a csepegtető és a szekrény egy és ugyanaz lehetne. A finn Yle közszolgálati archívuma szerint saját számításai alapján a szekrény a mosogatással járó munka mintegy 50 százalékát spórolta meg. Gebhard korábban azt is kiszámolta, hogy egy finn háziasszony élete során összesen nagyjából 30 ezer órát tölt mosogatással, ezért ez a fél nem kevés.
A szekrényeket 1945-től a fejlesztő intézet műhelyében készítették, eleinte teljesen fából. A nagyipari gyártás 1948-ban indult, 1954-től már műanyag bevonatú drótrácsokkal, a méreteiket pedig 1982-ben szabványosították. Ma Finnországban szinte minden lakásban és házban van ilyen, a szomszédos Svédországban is elterjedt, máshol viszont alig ismerik.
Az eredeti ötlet egyébként nem Gebhardé. A Yle 2024-ben kiegészítette a régi archív cikkét azzal, hogy a szekrény nem eredetileg az ő találmánya, hanem ő fejlesztette tovább. Hasonló, a mosogató fölé szerelt szárítót már a 19. század végén szabadalmaztatni próbáltak az Egyesült Államokban, és az 1930-as években is született rá amerikai szabadalom, ezek azonban nem terjedtek el. Gebhard soha nem szabadalmaztatta a saját változatát, a terveket az intézet egyszerűen eladta, így bárki elkészíthette.
Hazánkban is alkalmazzák?
A magyar konyhákban a mosogatás jórészt napjainkban még mindig kézi munka, vagy egy mosogatógép végzi. Azonban a KSH adatai szerint 2010-ben száz háztartásból még csak 10-ben volt mosogatógép, 2020-ban pedig már 27-ben. Vagyis 2020-ban a háztartások csaknem háromnegyedében kézzel mosogattak, és a legtöbb helyen a pulton álló csepegtető tálca használata elterjedt.
A finn szekrény ehhez képest helyet is spórol. A konyhapult az a felület, amelyből soha nincs elég, ezért egyre több háztartásban rakják le róla a nagy gépeket: arról, hogy mi kerül a kávéfőző és a kenyérpirító helyére, korábban írtunk. Egy szárítószekrény a pultról a csepegtetőt is eltünteti.
ÉrdekességÍgy szellőztetnek a németek télen
ÉrdekességHány hangya él a Földön? Kiszámolták, és a szám felfoghatatlan
ÉrdekességA kamionokon látott kék TIR-tábla nem díszítés, ezért nem nyitják ki útközben a rakteret
Érdekesség82 évesen mesterséges intelligenciával írta a beadványát, és megnyerte a napelemes pert
ÉrdekességHa egyszer már járt nyest az autódban, ezt tedd meg, különben újra visszatérhet
Érdekesség209 km/órával menekült a rendőrök elől, utána azt mondta, végig a hátsó ülésen aludtKonyhafelújításnál a mosogató fölötti felső szekrényt alja nélkül vagy kivehető aljjal kell megrendelni, és edényszárító rácsot kell bele tenni, ilyen beépíthető rácsokat bútorvasalat-forgalmazók és konyhabútor-gyártók is árulnak. Meglévő konyhában a mosogató fölötti szekrény alját ki lehet vágni, és egy csepegtetőrácsot rögzíteni bele, de ilyenkor a szekrény belső felületét vízálló festékkel vagy lakkal kell kezelni, ugyanis a forgácslap a nedvességtől egy idő elteltével megdagad.
Mielőtt valaki nekiállna, a konyha elrendezését is alaposan át kell gondolnia. A divat éppen a zárt felső szekrények felé fordul vissza: a nyitott polcok helyett újra a zárt szekrények kerülnek előtérbe, és ebbe egy rejtett szárítószekrény jól beleillik. Más országok is sokat tudnak a hétköznapi kényelemről: ahogy a hollandok az ablakaikkal, úgy bánnak a finnek a mosogatóval is, a megszokás helyett azt nézik, mi a praktikus.
Semmi spam, csak napi 2–3 értesítés Viberen: szezonális kerti teendők, háztartási trükkök és bevált receptek.
CsatlakozomForrások: Yle Elävä arkisto: Astiankuivauskaapin keksijä Maiju Gebhard, SVT Uutiset: Kuivauskaappi, suomalainen arjen esine (2017), 99% Invisible: Finnish the Dishes, Pénzcentrum: Mennyi áramot fogyaszt valójában a mosogatógép, szárítógép? (2022)
