Ugrás a tartalomra

Ingyen adják a telket, mégsem kell senkinek: ezért nem talál gazdát egyetlen telek sem ebben a faluban

· · 6 perc
Ingyen adják a telket, mégsem kell senkinek: ezért nem talál gazdát egyetlen telek sem ebben a faluban
Itt állíthatod be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a KertVár

Van víz, villany, csatorna és aszfaltozott út, a telek pedig ingyen jár. Egy falu ennél vonzóbb ajánlatot aligha tehetne a fiataloknak, a Hargita megyei Zeteváralján mégsem jelentkezett rá szinte senki.

Hirdetés

A Székelyhon 2024 decemberi beszámolója szerint Zetelaka község önkormányzata nagyjából 1,2 hektárnyi területet vásárolt Zeteváralján, és 14 építési telekre osztotta fel. A területre bevezették az áramot, az ivóvizet és a csatornát, és aszfaltozott utat is építettek. A telkeket ingyen szánták a helyi fiataloknak, hogy a faluban maradjanak.

Virágzó titánbuzogányEz is érdekelhetA világ legbüdösebb virága évekig gyűjt erőt, aztán két napig nyílik

Két jelentkező, egyik sem lett jó

A feltételek első ránézésre egyszerűek voltak: a jelentkezőnek helyi lakosnak és 18 és 35 év közöttinek kellett lennie, és sem neki, sem a szüleinek nem lehetett beépíthető telke.

Amikor tavasszal meghirdették a kiosztást, a kezdeti érdeklődők nagy része elmaradt. A lap szerint mindössze ketten adták be a szükséges iratcsomót, de egyiküket sem lehetett elfogadni, mert a dossziék hiányosak voltak. Az elmúlt hónapokban rajtuk kívül egyetlen helyi mutatott komoly érdeklődést.

Olvasd el ezt is: 10 ezer euróért árulnak házat 400 négyzetméteres telekkel, két percre a Dunától, de van egy bökkenő

A polgármester szerint a feltétel a gond

Nagy Attila polgármester a Székelyhonnak azt mondta, hogy a fő akadály épp a jogosultsági feltétel. Sok helyi családnak van már építési telke, csak azt nehéz beépíteni. Az építéshez általában övezeti rendezési terv kell, ehhez pedig gyakran 8-10 tulajdonos egyetértése szükséges, és egyetlen ellenző tulajdonos megakaszthatja az egészet.

Hirdetés

A polgármester szerint van, akinek van földje, de nincs pénze építkezni, és van, akinek van pénze, de nincs földje. Szavai szerint a feltételek miatt csak szűk kör maradhat jogosult. Az önkormányzat a következő év elején újra meg akarta hirdetni a kiosztást, és ha az sem sikerül, valószínűleg eladja a maradék területet.

Hogy a második kör sikerült-e, arról nem találtunk friss beszámolót. A zeteváraljai eset azonban jól mutat egy jelenséget, amely a magyarországi falvakban is ismerős.

Magyarországon is volt, ahol egyetlen telek sem kelt el

A Pénzcentrum 2017-es körképe több települést is megkeresett, ahol ingyen vagy jelképes áron kínáltak telket. Jászapátin 2016 elejétől nyolc kedvezményes telket kínáltak, a közműveket az önkormányzat fizette, a vevőknek telkenként 300-400 ezer forintot kellett volna fizetni. A cikk megjelenéséig egyetlen telek sem talált gazdát.

Az önkormányzat magyarázata szerint a településen vannak néhány éve épült, jó állapotú házak, és ezek többnyire olcsóbbak, mint újat építeni. A Hajdú-Bihar megyei Bihartordán ötforintos telkek voltak, öt év alatt egyetlen kelt el. A polgármester szerint a legnagyobb hátrány, hogy a kis településen nagyon kevés a munkalehetőség.

A legtanulságosabb talán a Győr-Moson-Sopron megyei Vág története. Az ugyanabban a körképben közölt adatok szerint itt 2002 és 2010 között öt egyforintos telket adtak el, mind gazdára talált. Építkezni azonban egyik család sem tudott, mert egyikük sem kapott építési hitelt, így az önkormányzatnak perrel kellett visszaszereznie mind az ötöt.

Olvasd telefonon a legjobb kerti tippeket!

Semmi spam, csak napi 2–3 értesítés Viberen: szezonális kerti teendők, háztartási trükkök és bevált receptek.

Csatlakozom

Olvasd el ezt is: Ebben a faluban mindenki egyetlen 9 kilométeres utcában él, fentről mintha rajzolták volna

Hirdetés

Ahol működött

Hogy ne csak a kudarcokról legyen szó: ugyanabban a 2017-es körképben sikeres példa is szerepelt. Makón 2016-ban három telket hirdettek meg, mindhárom gazdára talált, mindegyiket háromgyermekes család kapta. A következő évben négyet kínáltak, ebből hármat vittek el.

A különbség jól látható. Makó nagyobb város, van munka, iskola és orvos, a feltételek pedig olyan családokra szóltak, akik amúgy is ott akartak maradni. Egy kis faluban a telek önmagában nem pótolja azt, ami miatt a fiatalok elköltöznek. A Szolnok és Cegléd közötti Kőröstetétlenen a cikk szerint a telekprogram célja kifejezetten az volt, hogy az iskola és az óvoda megmaradjon, vagyis a telek ott eszköz volt egy nagyobb cél érdekében.

A telek a legolcsóbb rész

A három történetben közös, hogy a telek ára sehol sem volt az igazi akadály. Ami hiányzott, az a pénz az építkezésre, a munka a környéken vagy egy olyan feltételrendszer, amelynek a helyiek meg is tudnak felelni.

Ezt egy friss magyar példa is alátámasztja. A Délmagyarország 2025 nyári cikke szerint Hódmezővásárhely 22 önkormányzati építési telket kínált kedvezményes áron. A városvezetés azzal indokolta, hogy nem ingyen adja őket, hogy ma 40 millió forintnál kevesebb pénzzel senki nem tud belevágni egy ház építésébe. A vevőknek vállalniuk kell, hogy három éven belül beépítik a telket, különben az önkormányzat négy éven belül visszavásárolhatja.

Vagyis aki egy ingyenes vagy egyforintos telekre pályázik, valójában egy több tízmilliós építkezésre és több évre szóló kötelezettségre vállalkozik. Ez magyarázza, hogy a látványos ajánlatok mögött sokszor nagyon kevés a tényleges jelentkező.

Mit kérdezz meg, mielőtt ilyen telekre pályázol?

Ingyen ingatlan ritkán jár feltétel nélkül, még akkor sem, amikor egy özvegy a falujának ajándékozza a villáját. Ha valahol ingyenes vagy jelképes árú telket hirdetnek, a fenti esetek alapján ezeket kérdezd meg:

Hirdetés
  • Mennyi idő alatt kell beépíteni, és mi történik, ha csúszik az építkezés?
  • Van-e visszavásárlási jog, és milyen áron?
  • Meddig kell ott laknod, és el lehet-e adni a házat ez idő alatt?
  • Ki fizeti a közműveket, és be vannak-e már vezetve?
  • Kapsz-e rá hitelt vagy állami támogatást az adott feltételekkel?
  • Van-e munkalehetőség a környéken, vagy naponta ingázni kell?

A határ menti házakra is igaz ugyanez. Nemrég írtunk arról, hogy 1 euróért adnak házat Legradon, de ott is 15 évig a faluban kell élni. Az olcsó belépő mögött mindig egy hosszabb távú vállalás áll.

via szekelyhon.ro

Hirdetés
Oszd meg

Ez is érdekelhet

Hasonló cikkek