Rozsdás hajók állnak a homokban, kilométerekre a legközelebbi víztől. Ez a kép az üzbegisztáni Mujnak városa mellől lett a világ egyik legismertebb környezeti katasztrófájának jelképe. Itt hullámzott valaha az Aral-tó, amely az 1960-as években még a világ negyedik legnagyobb tava volt.
A Kazahsztán és Üzbegisztán határán fekvő tó egy thaiföldi elemző portál friss összefoglalója szerint akkoriban nagyjából 68 ezer négyzetkilométeres volt, ami a Balaton területének több mint százszorosa (a mi számításunk). Az ENSZ fejlesztési programja szerint azóta területének mintegy 90 százalékát elvesztette.
Ez is érdekelhetHány hangya él a Földön? Kiszámolták, és a szám felfoghatatlanHová tűnt a víz?
Az Aral-tónak nincs lefolyása az óceán felé, a vizét két folyó, az Amu-darja és a Szir-darja táplálja, és csak párolgással veszít belőle. Az 1950-es években a szovjet vezetés hatalmas gyapotföldeket alakított ki Közép-Ázsiában, és a folyók vizét gátakkal és csatornákkal az öntözésre terelte el.
Az összefoglaló szerint 1960 és 1980 között a megművelt terület körülbelül 4,5 millió hektárról közel 7 millió hektárra nőtt, a vízkivétel pedig évi 64,7 köbkilométerről 120 köbkilométerre emelkedett, több mint 90 százalékban a mezőgazdaság számára. A csatornák ráadásul szivárogtak, és sok víz elpárolgott, mielőtt a földekre ért volna.
Az ilyen lefolyástalan tavak különösen sérülékenyek. A Balatonnak például van kifolyása, a Sió-csatornán keresztül a felesleges víz továbbjut, így a tó vízszintjét szabályozni lehet. Az Aral-tó viszont csak abból élt, amit a két folyó beletöltött: ha a befolyás elapad, a párolgás akadálytalanul viszi tovább a vizet, és a sók a mederben maradnak.
ÉrdekességA Mercedes levegővel fújná le a havat az autó tetejéről, mielőtt kinyitod az ajtót
ÉrdekességEzért van egy kis kerek lyuk a telefon töltőcsatlakozója mellett
Érdekesség740 méter vastag jég alá engedtek le a kamerát, ahol alig vártak életet, de aztán hírtelen ezt pillantották meg
ÉrdekességA család évekig ajtót támasztott a patakban talált 8 kilós sárga kővel, színarany volt
ÉrdekességEz a barlangi állat 7 évig egy helyben maradt, és egy magyar kutató vette észre – videó
ÉrdekességKét órán át fotózta az eget egy hegy fölött, és amikor összerakta a képeket, alig hitte el, hogy mit látottA tóba így egyre kevesebb víz jutott, miközben a párolgás nem állt meg. Ez a lassú, de könyörtelen egyenleg vezetett oda, hogy a nyolcvanas évek végére a tó két részre szakadt: az északi a kazah, a déli az üzbég oldalra került.
Olvasd el ezt is: Pusztító kór terjed a Börzsönyben: bármikor kidőlhetnek a kőrisek, az erdészet figyelmeztet
Hajótemető és mérgező por
A tó egykor komoly halászati központ volt. Az összefoglaló szerint 1957-ben mintegy 48 ezer tonna halat fogtak ki belőle, Mujnak konzervgyára évente körülbelül 26 ezer tonnát dolgozott fel. Ahogy a víz visszahúzódott, a hajók már nem érték el a kikötőt, a part több tíz kilométerre került a városoktól.
Egykor több mint száz hajó állt itt, ma körülbelül tíz maradt kiállítva a szabadtéri hajótemetőben, amely a katasztrófaturisták kedvelt célpontja lett. A kiszáradt mederből lett az Aralkum sivatag, ahonnan az ENSZ és az UNICEF 2024-es jelentése szerint évente több mint 75 millió tonna só- és vegyszermaradványokat tartalmazó por kerülhet a levegőbe.
Semmi spam, csak napi 2–3 értesítés Viberen: szezonális kerti teendők, háztartási trükkök és bevált receptek.
CsatlakozomA tó eltűnése a helyi éghajlatot is megváltoztatta. A víz korábban mérsékelte a hőmérsékletet, nélküle forróbbak és szárazabbak lettek a nyarak, keményebbek a telek, a só pedig a környező földeken a gazdálkodást is megnehezíti.
A gát, amely visszahozta az északi részt
Kazahsztán 2005-ben egy nagyjából 13 kilométer hosszú gátat épített Kokaralnál a Világbank támogatásával. A gát elválasztja az északi tavat a délitől, így a Szir-darja vize az északi részen marad.
ÉrdekességEgy autóra zuhant volna a létra, de egy munkás az utolsó pillanatban odaugrott, a kamera mindent rögzített – videó
ÉrdekességElszomorító, 11 kilométer mélyen, a Mariana-árok alján ezt rögzítette a kamera – videó
ÉrdekességA Karib-tenger közepén egy hatalmas kék lyukba engedtek le egy kamerát, 90 méter után egészen hátborzongató világ tárult eléjük
ÉrdekességRekordáron kelt el egy rézkanna az árverésen, de miért ér ennyit?
ÉrdekességHa egyszer már járt nyest az autódban, ezt tedd meg, különben újra visszatérhet
Érdekesség2000 éves magból kelt ki egy datolyapálma, és termést is hozott – fotóAz eredmény látványos. A kazah kormány adatai szerint az északi Aral víztömege a 2022 végi 18,9 milliárd köbméterről 2025 végére 23 milliárd köbméterre nőtt, a sótartalom csökkent, és a halfajok visszatértek. A Global Voices beszámolója szerint a korábban kiszáradt mederből 870 négyzetkilométer került ismét víz alá, az éves halfogás pedig 8 ezer tonna körül járt.
A siker azonban törékeny. Ugyanez a beszámoló jelzi, hogy 2025-ben a halfogás 7,8 ezerről 3,9 ezer tonnára esett vissza, a vízszint pedig újra apadni kezdett. A déli, üzbég rész szinte semmilyen vizet nem kap, a helyreállítás csak az északi medencére korlátozódik. A thaiföldi összefoglaló szerzője szerint a teljes tó helyreállítása aligha reális, inkább a még menthető részek védelme és a megváltozott környezethez igazított vízgazdálkodás hozhat eredményt.
Olvasd el ezt is: Nem minden napi látvány: 74 év után újra előbukkant egy rejtett sziget a Zürichi-tóban
Jöhet a második szakasz
A kazah vízügyi minisztérium és a Világbank a második szakasz terveit is elkészítette. Ennek része a Kokaral-gát átépítése és megemelése, amellyel az északi tó víztömegét körülbelül 34 milliárd köbméterre, a területét nagyjából 3900 négyzetkilométerre növelnék. A feltöltés a tervek szerint négy-öt évig tartana.
Az Aral-tó története azt mutatja meg, milyen gyorsan eltűnhet egy hatalmas víztömeg, ha a beáramló víz tartósan kevesebb, mint ami elpárolog. Itthon is aszályos években a sekély tavak vízszintje jelzi elsőként, mennyire érzékeny ez az egyensúly. Hogy a saját környékeden mekkora a szárazság, azt egy települési szintű aszálytérképen is megnézheted.
