3. A hőkiegyenlítéses habarás
A tejfölös habarás az a pont, ami a mai napig képes megosztani a gasztro-rajongókat. Sokan ragaszkodnak a tiszta halászléhez, de aki egyszer megkóstolja ezt a selymes verziót, az nehezen felejti el.
A tejfölt keverd teljesen simára és csomómentesre a csapott evőkanál liszttel. Hogy a tejföl ne kapjon sokkot és ne csapódjon ki a forró levesben, alkalmazz hőkiegyenlítést: a lobogó halászléből kanalanként merj a tejfölhöz egy keveset, és keverd el vele, majd ha már langyos és folyós a mártásod, óvatosan, folyamatos kevergetés mellett csurgasd vissza a fazékba. A leves ettől nem sűrű vagy nehéz lesz, hanem kap egy csodálatos, selymes testet.
4. A halhús csak a finisben érkezik
A gyönyörű, előre besózott pontyszeleteket szigorúan csak a legvégén, a habarás után tesszük a levesbe. Amint a tejfölös lé újra felrottyan, óvatosan engedd bele a halhúst. Innen számítva már csak néhány percig hagyd főni, épp csak addig, amíg a hal átpuhul. Ha túlfőzöd, a ponty szétesik, elvész a tartása, és tele lesz szálkadarabkákkal a tányér.
Egy kis konyhai praktika: Ha azt látod, hogy a pontyod szárazabb, kevésbé zsíros fajta volt, ilyenkor a végén egy pici napraforgóolajat is önthetsz hozzá, ami segít szépen kisimítani az ízeket és összefogni a pirospaprikát.
