Aleyna Tütüncü 24 éves agrármérnök a nyugat-törökországi Muğla tartományban indította el saját tejgazdaságát 10 szarvasmarhával, és ma naponta 210-230 kilogramm tejet termel, ami havonta nagyjából 6,5-7 tonnát jelent. A gazdaság azóta a duplájára nőtt, a fiatal nő története mögött pedig egy olyan családi örökség áll, ami Törökországban is ritkaságnak számít.
A történetről a török Milliyet napilap számolt be. Aleyna a családjában már a harmadik nemzedék, amely állattartással foglalkozik, ő azonban nem egyszerűen átvette a szülei munkáját: diplomával a zsebében, saját márkát építve kezdett bele.
Ez is érdekelhetMilyen mélyre nőhet egy gyökér? A rekordot egy barlang mélyén találtákA nagymama, aki bikákat nevelt
Aleyna 2002-ben született Muğla Menteşe járásában. A család három nemzedéke foglalkozik állattenyésztéssel és húsiparral, az alapokat a nagymama, Fazilet Tütüncü rakta le, akit a környéken csak „Hanımağa”, vagyis nagyasszony néven ismertek. A lap szerint ő volt Törökország egyik első női bikatenyésztője, és a bikaviadalok világában is ismert volt.
Az égei-tengeri vidéken a bikaviadal nem a spanyol corrida: itt két bika méri össze az erejét egymással, a gazdák pedig évekig nevelik az állatokat a versenyekre. Aleyna hétévesen lépett be először az arénába, a gyerekkorát az állatok és a gazdaság között töltötte. Az apja a nagymamától örökölt munkát fejlesztette tovább.
Diploma és tanácsadás más gazdáknak
Aleyna az Aydın Adnan Menderes Egyetem mezőgazdasági karán szerzett agrármérnöki diplomát. Az egyetemen a növénytermesztés és az állattartás mellett a fenntartható gazdálkodást tanulta, és már a tanulmányai alatt tanácsokat adott más gazdaságoknak, így a saját farmja előtt bőven volt gyakorlati tapasztalata.
Állattartásnál a szakmai tudásnak különösen nagy a súlya, mert egy rossz takarmányozási vagy tartási döntés hetek alatt meglátszik a tejhozamon. Egy tanácsadóként szerzett tapasztalat pedig azt is megmutatja, milyen hibákon csúsznak el mások gazdaságai.

10 tehénből 20: így épült fel a farm
Hazatérése után Aleyna megalapította az Aly Çiftliği nevű gazdaságot. A céljai között a saját márka, a jó minőségű tej, az állatjólét és a megbízható élelmiszer szerepel. A farm 10 szarvasmarhával indult, ma 20 állata van, többségük szimentáli fajtájú.
Eddig nagyjából 4,5 millió török lírát fektetett be az állatokba és a felszerelésbe. A novemberi árfolyamokkal számolva ez körülbelül 29 millió forint, bár a líra az elmúlt években folyamatosan gyengült, így a beruházás idején ez más összeget jelentett.
Ha 10 fejős tehénnel számolunk, a napi 210-230 kilogramm azt jelenti, hogy egy tehén naponta átlagosan 21-23 kilogramm tejet ad.
A tejet a gazdaságokban kilogrammban mérik, nem literben, mert a tej sűrűsége valamivel nagyobb a vízénél: egy liter tej nagyjából 1,03 kilogramm. A napi 220 kilogramm így körülbelül 213 liter tejet jelent.
A napi 210-230 kilogramm havonta 6,5-7 tonna tej. Ez egy családi gazdaságnál szép eredmény, a nagy, ipari tehenészetekhez képest viszont kis mennyiség: ott egyetlen nap alatt ennek a többszörösét fejik le.
Mennyit érne ez a tej Magyarországon?
Kiszámoltuk, mennyi bevételt hozna ugyanennyi tej egy hazai gazdának. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) piaci árinformációs rendszere szerint a nyers tej országos termelői átlagára 2026 júniusában kilogrammonként 129,12 forint volt. Napi 220 kilogrammal és 30 nappal számolva ez havi 6600 kilogramm, ami nagyjából 850 ezer forint bruttó bevétel.
Fél évvel korábban ugyanez a tej sokkal többet ért: 2025 decemberében az átlagár még 189,6 forint volt kilogrammonként, ami ugyanennyi tejnél havi 1,25 millió forint körüli bevételt jelentett volna. Az AKI szerint a júniusi ár egy év alatt 35,2 százalékkal esett.
ÉrdekességNagyot húz a Lidl november 14-től: több népszerű zöldség és gyümölcs árát is levágják
Érdekesség8 millió forintos szerelési ajánlatot kapott a Toyotájára, másik szerelő 30 másodperc alatt megjavította
ÉrdekességA hegymászónő kilenc napig lógott hóban és viharban egy sátorban egy 900 méter magas sziklafalon
Érdekesség82 évesen mesterséges intelligenciával írta a beadványát, és megnyerte a napelemes pert
ÉrdekességEzért van egy kis kerek lyuk a telefon töltőcsatlakozója mellett
ÉrdekességRitkán látott óriás fantommedúza úszott a kamera elé 250 méter mélyen Argentína partjainálA bevételből még le kell vonni a takarmányt, az energiát, az állatorvost, a gépek fenntartását és a munkát. Egy 10 tehenes gazdaságban a család saját munkája a legnagyobb rejtett költség, hiszen a tehenet naponta kétszer akkor is fejni kell, ha ünnep van vagy esik a hó.
A tej termelői ára fél év alatt kilogrammonként 60 forinttal esett, ami egy kis gazdaságnál havi több százezer forint különbség.
A boltban persze egészen más árak vannak, a tej a termelőtől a polcig hosszú utat jár be. Otthon pedig azon is múlik, meddig marad friss, hogy a hűtő melyik polcára kerül a tej.

Szimentáli és magyar tarka: rokon fajták
Aleyna tehenei többségükben szimentáliak. Ez a svájci eredetű, barnásvörös-fehér foltos fajta kettős hasznosítású: jól tejel, és jó a húsa is. Magyarországon a közeli rokona a magyar tarka, amely ugyancsak kettős hasznosítású, és a hazai kutatások szerint a tejtermelése az utóbbi 25 évben jelentősen nőtt.
A szimentáli fajta nevét a svájci Berni-felföld Simmental völgyéről kapta, ahonnan a 19. században Európa-szerte elterjedt. Közép-Európában sok helyen ebből alakultak ki a helyi tarka fajták, így a magyar tarka is.
A hazai tejtermelést ma a holstein-fríz fajta uralja, amely kifejezetten tejre van tenyésztve. Az elmúlt évtizedekben Magyarországon nagy arányú élőállat-, sperma- és embrióimporttal alakították át az állományt, ezért a legtöbb nagy tehenészetben fekete-fehér tehenek állnak.
Egy kis családi gazdaságban a kettős hasznosítású fajta előnye a rugalmasság. Ha a tejár esik, a bikaborjak és a selejt tehenek húsáért még mindig jó pénzt lehet kapni, hiszen a vágómarha ára 2026 elején jelentősen emelkedett. Aki a boltban vásárol, a hentesnél is találkozik ezzel, és a marhahús zsírjának színe sokat elárul arról, hogyan tartották az állatot.
Így néz ki egy modern hazai tehenészet
A kis farm és a nagyüzem közötti különbséget jól mutatja a mezőhegyesi tehenészet. A Magyar Mezőgazdaság riportja szerint ott 2020 őszén hat hét alatt költöztették át a teljes tejelő állományt az új, robotizált fejésű istállókba, ahol már 840 állat él.
Aleyna 20 tehene és egy ilyen telep között nagyságrendi a különbség, a gazdálkodás alapjai viszont ugyanazok: jó takarmány, egészséges tőgy, tiszta fejés és pontos nyilvántartás. A robot a fejést veszi át, a tehenek egészségére figyelni ugyanúgy embernek kell.

Hogyan indulhat egy fiatal gazda itthon?
Magyarországon a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében külön felhívás szól a fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatására. A pályázók 18 és 40 év közötti gazdák lehetnek, és a Herman Ottó Intézet tájékoztatója szerint a 2025-ös felhívásban az induló támogatás 14,6 millió forint volt, amihez beruházási támogatás is kapcsolódhatott.
Magyarországon a 18 és 40 év közötti gazdák külön induló támogatást kaphatnak, ehhez részletes üzleti tervet kell benyújtani.
A támogatás feltétele egy részletes üzleti terv, amelyben számadatokkal kell alátámasztani a gazdaság működését és a mezőgazdasági tevékenységből elérendő jövedelmet. A pályázati felhívások a kormányzati agrártámogatási oldalon, a kap.gov.hu-n jelennek meg.
Az állattartásba belevágók egy része nem tehenekkel, hanem kisebb állatokkal kezd. Egy háztáji állomány is sokat tanít a takarmányozásról és a költségekről, és egy kis tyúkállomány is kiszámolható bevételt hoz.
Kis lépésekkel, alapos tervvel
Aleyna szerint a nők is sikeresek lehetnek az állattenyésztésben, még ha sokan ma is furcsának tartják, hogy egy nő vezet vállalkozást ebben a szektorban. Azt tanácsolja mindenkinek, aki hasonló útra lépne, hogy előbb tanuljon meg mindent a szakmáról, tervezzen alaposan, kezdjen kicsiben, és csak fokozatosan bővítsen.
ÉrdekességFranciaországban betiltották: 10 hihetetlen történet a krumpliról
ÉrdekességKét órán át fotózta az eget egy hegy fölött, és amikor összerakta a képeket, alig hitte el, hogy mit látott
ÉrdekességA japánok fűtés helyett egy asztal alá bújnak télen: így működik a kotatsu
ÉrdekességFüvet nevelnek a tetőn, és barna sajtot tesznek a szaftba: 12 fura norvég szokás a kertből és a konyhából
ÉrdekességEgy autóra zuhant volna a létra, de egy munkás az utolsó pillanatban odaugrott, a kamera mindent rögzített – videó
Érdekesség7 retró film vasárnap estére, amit a 90-es években az egész család együtt nézettA saját márkára épülő tejgazdaság a magyar piacon is járható út lehet, különösen a helyben feldolgozott termékekkel. A kézműves sajtok világa egyre nagyobb figyelmet kap, nemrég a francia Comté lett a világ legjobb sajtja a nemzetközi versenyen.
Muğla tartomány az Égei-tenger partján fekszik, a turisták inkább Bodrum és Marmaris tengerpartjáról ismerik, a tartomány belső vidékein azonban ma is jelentős a mezőgazdaság és az állattartás.
Egy kis családi farmon a tej egy része gyakran nem is nyersen, hanem túróként, joghurtként vagy sajtként talál vevőt, mert így jóval többet ér. A házi túró a konyhában is sokoldalú, a csuszától a batyuig rengeteg étel készülhet belőle.
Aleyna is a saját márka felé indult, és a 10 tehénből 20 lett, ami azt mutatja, hogy az óvatos, lépésenkénti bővítés működik.
via milliyet.com.tr, további forrás: aki.gov.hu

20 dolog, amit soha ne tegyél a hűtőre, a hűtő tetejére és a hűtő mögé: a 7. szinte minden konyhában ott van








