Ugrás a tartalomra

Hét kemence és egy kamra tele magokkal: 2600 éves konyhát tártak fel Törökországban

Hét kemence és egy kamra tele magokkal: 2600 éves konyhát tártak fel Törökországban

Fotó: kareni / Pixabay

· 7 perc

Hét kemence, egy sziklába vájt gabonatároló és több ezer elszenesedett mag került elő Daskyleion ókori városában, a mai Törökország nyugati részén, a régészek egy 2600 éves lüd konyhát tárnak fel, amelynek kamrarészében idén újabb kemencére bukkantak. Az viszont, hogy kinek főztek ebben a konyhában, és miért kellett ennyi kemence egyetlen épületbe, a kutatók számara is csak részben megfejtett kérdés.

Tedd a KertVárat kedvenc forrásoddá!Így a Google-ben elsőként látod a cikkeinket.Beállítom
Hirdetés

A lelet a mindennapi élet egyik legritkábban megőrződő részletét, az étkezést mutatja meg. Templomok, szobrok és pénzérmék sokszor fennmaradnak, egy kamra tartalma viszont szinte soha. Daskyleionban két ókori tűz kellett ahhoz, hogy a gabona, a hüvelyesek és a szőlőmag több mint két és fél évezredet kibírjon.

szonyegpitonEz is érdekelhetKikapcsolódni autózott, aztán a szélvédőn egy pitont vett észre

Hol van Daskyleion, és miért fontos?

Daskyleion a Manyas-tó közelében fekszik, Balıkesir tartományban, Törökország északnyugati részén. A lüd korszakban a terület ahhoz a királysághoz tartozott, amelynek fővárosa Szardeisz volt, vagyis annak a birodalomnak a része, amelynek utolsó királyáról, Kroiszoszról szól a ma is használt „gazdag, mint Krőzus” mondás.

Hirdetés
A Manyas-tó, amelynek közelében Daskyleion ókori városa feküdt
Daskyleion ókori városa a Manyas-tó közelében, Balıkesir tartományban feküdt. Fotó: Mehmet Polat Küntüz / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 (vágott változat)

Miután a perzsák a Kr. e. 6. században elfoglalták Lüdiát, Daskyleion a Perzsa Birodalom egyik fontos közigazgatási központja lett a hellészpontoszi Phrügia területén. A város tehát évszázadokon át két nagy kultúra határán állt, és ez a konyha leletein is látszik: a régészek a helyi alapanyagok mellett a gazdag vezetőréteg étkezési szokásainak nyomait is keresik.

Hét kemence egyetlen konyhában

Az ásatást Kaan İren professzor, a Muğla Sıtkı Koçman Egyetem régésze vezeti. A csapat évek óta egy épületrészen dolgozik, amelyet a kutatók egyszerűen „lüd konyhának” neveznek. Idén a konyha kamrarészében tártak fel egy újabb kemencét, ezzel a kemencék száma hétre emelkedett.

Hirdetés

Egy mai háztartásban egy sütő is elég, ezért a hét kemence önmagában sokat elárul. Ennyi tűzhelyre ott van szükség, ahol egyszerre sok embernek főznek, vagy ahol a sütés, a főzés és a tárolás külön helyet kapott. A kutatók szerint a konyha a lüd felső réteghez kapcsolódhatott, és akár egy előkelő lakóépület vagy palota része is lehetett, az épület pontos szerepe azonban még nem tisztázott.

Hét kemence, sziklába vájt gabonaverem és két ókori tűz nyomai: Daskyleionban egy 2600 éves konyha szinte egész kamrájának tartalma megmaradt.

A legkülönlegesebb rész egy sziklába vájt gödör volt, amelyben nagy mennyiségű mag feküdt. A régészek ezt gabonatárolóként azonosították, vagyis a konyha saját kamrával és vermekkel dolgozott, ahogy régen a falusi házakban is külön helye volt a liszteszsáknak és a téli készletnek.

Hirdetés

Olvasd el ezt is: 2100 év után kerültek elő épp tányérok és tálak: egy edényszállító hajó rakománya került elő (fotók)

Mit ettek a lüdök 2600 évvel ezelőtt?

A konyhában elszenesedett búza, árpa, csicseriborsó és lencse került elő, mellettük hal- és madárcsontok. A tágabb épületegyüttesből még többféle növény maradványa ismert:

  • alakor (egyszemű búza) és tönke, a búza két ősi rokona
  • hatsoros árpa
  • lóbab és borsó
  • keserű bükköny, egy régi takarmány- és hüvelyes növény
  • szőlőmag, amely gyümölcsfogyasztásra vagy bor készítésére is utalhat

A lista első ránézésre egyszerűnek tűnik, mégis sokat mond. A gabonafélék adták a mindennapi kenyér és kása alapját, a hüvelyesek pedig a növényi fehérje legfontosabb forrásai voltak egy olyan korban, amikor hús nem minden nap került az asztalra. A hal- és madárcsontok azt mutatják, hogy a közeli tó és a környék vadon élő állatai is bekerültek a konyhába.

Alakor búza (egyszemű búza) kalászai
Az alakor a búza egyik ősi rokona, a daskyleioni leletek között is szerepel. Fotó: USDA / Wikimedia Commons, közkincs (vágott változat)

Az alakor és a tönke ma ritkaságnak számít, pedig évezredeken át alapélelmiszer volt. Hasonló meglepetést okozott az a kutatás is, amelyben 2000 éves magból kelt ki egy datolyapálma, vagyis az ókori növények története sokszor a mai kertekig ér.

Hirdetés

Hogyan maradhat meg egy mag 2600 évig?

Yeşim Kirman, az ásatási csapat tagja szerint a magokat a hő tartósította. Ez elsőre ellentmondásnak tűnik, hiszen a tűz általában elpusztít mindent, de a régészetben a lassú, oxigénben szegény égés éppen a legjobb tartósító. A mag nem ég el teljesen, hanem elszenesedik: a formája megmarad, a lebomló szerves anyag nagy része viszont szénné alakul, amit a talaj baktériumai és gombái már nem tudnak lebontani.

Daskyleionban két ókori tűz is érintette az épületet. A régészek szempontjából ez szerencse, mert a lángok egy pillanatképet zártak le: azt, ami éppen a kamrában volt. Ugyanezért maradhatott épen sok római lelet is, ahogy azt a 2000 évig lezárt pompeji szekrény története is mutatja.

Hirdetés

Merve Parlak régész egy korábbi tanulmányában a 2016 és 2023 között összegyűjtött növényi maradványokat vizsgálta, az idei magok pedig ezt a gyűjteményt bővítik tovább. A cél az, hogy a növények arányából kiderüljön, mi volt a mindennapi étel, mi számított ünnepi fogásnak, és mit tároltak hosszabb időre.

Mit árul el a konyha a lüd hétköznapokról?

Egy kamra tartalma a családi gazdálkodás kicsinyített mása. A Daskyleionban talált gabonaverem arra utal, hogy a készleteket gondosan elkülönítették, a kemencék sokasága pedig arra, hogy a munkát szétosztották: máshol sütöttek, máshol főztek, és a kész ételeket egy nagyobb háztartás vagy egy előkelő társaság számára készítették.

A hüvelyesek, a gabona és a tóból kifogott hal ugyanazt a mintát mutatja, mint a régi magyar parasztkonyha: amit a környék adott, az került az asztalra.

A tárolás kérdése ma is ugyanúgy fontos, mint 2600 éve. A lüdök sziklába vájt vermet használtak, ahol hűvös és száraz volt a gabona. Ma a kamra és a hűtő közötti választás okoz fejtörést, erről 8 élelmiszer kapcsán írtunk, amit a legtöbben rossz helyen tárolnak.

Hirdetés

A verem nem egyszerű lyuk volt a földben. A sziklába vájt tárolóban egyenletes maradt a hőmérséklet, és a nedvesség sem jutott be könnyen, így a gabona nem penészedett meg és nem csírázott ki idő előtt. A rágcsálók és a rovarok ellen is jobb védelmet adott, mint egy zsák a sarokban. Ugyanezt az elvet követték évszázadokkal később a magyar falvakban is, ahol a gabonásvermek és a hűvös pincék őrizték a téli tartalékot.

A kemencék formáját és használatát a kutatók tovább vizsgálják. Egy agyagkemence hővisszatartása egészen más, mint egy mai sütőé: a falak felmelegedtek, és a tűz kialvása után is sokáig sütöttek. A falusi kemencék is így működtek, és a kenyérsütés mai fortélyai közül sok ebből a tudásból maradt meg, például az, hogy miért tesznek egy tál vizet a sütő aljára házi kenyér sütésekor.

Szardeisz romjai, a lüd királyság egykori fővárosában
Szardeisz volt a lüd királyság fővárosa, Daskyleion ehhez a birodalomhoz tartozott. Fotó: Basak / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 (vágott változat)

Az ősi gabonák ma is a kertben és a konyhában

Az alakor és a tönke a búza legrégebbi termesztett rokonai közé tartozik. Kevesebb termést adnak, mint a mai búzafajták, ezért a 20. századra szinte teljesen kiszorultak a szántóföldekről. Az utóbbi évtizedekben viszont újra felfedezték őket: szívós, a szegényebb talajt is elviselő növények, és a pelyvájuk jól védi a szemet a kártevőktől.

Az alakor és a tönke kevesebb termést ad a mai búzánál, cserébe a szegényebb talajt is elviseli.

A lencse, a csicseriborsó és a lóbab ma is ugyanúgy kerül a tányérra, mint a lüd konyhában. A különbség inkább a mennyiségben van: régen ezek a hüvelyesek a téli étkezés gerincét adták, és egy jól feltöltött kamra jelentette a biztonságot a következő aratásig. A Daskyleionban talált magok így nemcsak régészeti leletek, hanem egy olyan konyha nyomai, amelynek alapanyagai ma is ismerősek.

Hirdetés

Egy-egy növény útja a kamrába sokszor hosszabb, mint gondolnánk. A burgonya például csak néhány száz éve került Európába, mégis alapétel lett, erről 10 hihetetlen történetet gyűjtöttünk össze.

Hasonló téma: Kőomlás zárta el, így maradt épen egy 16 800 éves kunyhó egy spanyol barlangban

Hirdetés

Mi lesz a leletek sorsa?

Az elszenesedett magokat laboratóriumban határozzák meg, az állatcsontokat pedig külön elemzik. Ezekből derülhet ki, hogy mely növényeket termesztették helyben, melyeket hoztak távolabbról, és hogyan változott az étrend, amikor a lüd királyságot a perzsák váltották fel. Az ásatás a következő években is folytatódik, így a konyha még újabb meglepetéseket tartogathat.

Daskyleion leletei azt is megmutatják, hogy a régészet nem csak a királyokról és a csatákról szól. Egy kamrában maradt marék lencse vagy egy gödörnyi búza ugyanúgy történelmi forrás, mint egy felirat, csak éppen azt meséli el, ami a krónikákba soha nem került bele: mit főztek a hétköznapokon.

Aki a régi idők háztartásáról olvasna tovább, annak a kotatsu, a cserépkályha és a régi fűtési módszerek története is érdekes lehet, hiszen a konyha és a tűzhely évezredeken át a ház szíve volt.

Forrás: Anatolian Archaeology, Daily Sabah

Következő cikkKekszszalámi sütés nélkül, a nagymamák csokis-diós rúdja, amit csak a hűtő tesz szeletelhetővéElolvasom ›
Hirdetés
Olvasd el ezeket is
Hirdetés

Iratkozz fel a KertVár hírlevelére!

Ez is érdekelhet

Hasonló cikkek