Lassú tűzön kel életre a kocsonyás csoda
Miután a lábakat alaposan átforgattam a paprikás hagymában, visszateszem a tűzhelyre, és jöhet a fűszerezés. Bőven kap sót, frissen őrölt fekete borsot, egy teáskanál köményt, és három-négy gerezd zúzott fokhagymát. A legfontosabb viszont, ami megadja a pörkölt igazi lelkét: egy érett paradicsom és egy ropogós zöldpaprika apróra kockázva.
Ezután lefedem, és a gázt visszaveszem a legkisebb fokozatra. Ha jól csinálod, a csirkeláb a saját bőréből és kötőszöveteiből rengeteg vizet fog engedni, úgyhogy az első egy órában eszedbe se jusson vizet önteni alá! Mi nem húslevest akarunk főzni, hanem azt szeretnénk, hogy a szaft sűrű, koncentrált és szinte ragadós legyen.
Az a bizonyos utolsó félóra
A pörköltet nagyjából másfél-két órán át hagyom csendben rotyogni, időnként finoman átmozgatva a lábast. Ha nagyon elfőné a levét, egyszer-egyszer löttyintek alá egy minimális vizet, de tényleg csak óvatosan. Onnan tudod, hogy elkészültél, hogy a hús és a bőr már szinte teljesen leolvad a csontról, a szaft pedig annyira besűrűsödik, hogy ha egy percre megállítod a keverést, már szinte kocsonyásodni kezd az edény szélén.
