Nyolc elszenesedett kenyér került elő a nyugat-törökországi Seyitömer-halomban egy kemencés szoba padlójáról, a leszakadt polc lábai közül: a régészek szerint mintegy 5000 évvel ezelőtt egy tűz döntötte le a polcot, és a lángok egyszerre pusztították el és tartósították a rajta tárolt élelmet. Hogy mi kerülhetett a tésztába, és mit árulnak el a kenyerek az akkori háztartásokról, azt a kutatók még vizsgálják, de néhány részlet már most meglepően ismerős.
A kenyereket ma a kütahyai régészeti és bányászati múzeumban állítják ki, ahol a múzeum igazgatója szerint a gyűjtemény egyik legnépszerűbb darabjai lettek. A látogatók nem aranyat vagy szobrot néznek a vitrinben, hanem egy átlagos kamra maradékát, ami talán éppen ezért ennyire megkapó.
Ez is érdekelhetOlyan tél vár ránk, mint 1998-ban? A meteorológusok érdekes folyamatot figyelnekHol van a Seyitömer-halom?
Seyitömer egy régészeti domb, vagyis höyük, Kütahya tartományban, Törökország nyugati részén, a város központjától nagyjából 26 kilométerre. Az ilyen dombok évezredeken át egymásra épült települések rétegeiből nőnek ki: amikor egy ház leégett vagy összedőlt, a helyére újat emeltek, és a halom lassan magasodott. A legalsó rétegek itt a Kr. e. 3000 körüli időkig nyúlnak vissza.

A halom különleges helyzetben van: egy lignitmező, illetve egy hőerőmű területén fekszik. Az ásatások 1989-ben kezdődtek, 2006 és 2014 között egyetemi régészek dolgoztak itt, ma pedig mentőásatás folyik, vagyis a kutatók a terület átalakítása előtt igyekeznek minél többet dokumentálni. Az ásatást dr. Sevgi Gürdal régész, a kütahyai múzeum igazgatója vezeti.
Ehhez kapcsolódik: 2100 év után kerültek elő épp tányérok és tálak: egy edényszállító hajó rakománya került elő, fotók
Mi történt a szobában 5000 évvel ezelőtt?
Tavaly a régészek egy helyiségben egy kemencére és az egyik fal mentén húzódó polc maradványaira bukkantak. A polc lábai között nyolc elszenesedett kenyér feküdt, körülöttük búza és lencse maradványaival. Gürdal szerint a polcon zsákokban vagy tarisznyákban mezőgazdasági termékeket és kenyeret tároltak, a tűzben azonban a polc összedőlt, és minden összekeveredett a padlón.
A polc lábai között feküdt a nyolc kenyér, mellettük búza és lencse: egy 5000 éves kamra maradt meg úgy, ahogy a tűz pillanatában volt. Ez szinte hihetetlen, de valóban így történt.
A leleteket a korai bronzkor első negyedére keltezték, ami nagyjából 5000 évvel ezelőtti időszakot jelent. Ez az a kor, amikor Anatóliában megerősödtek a falvak és kisvárosok, a fémmegmunkálás terjedt, és a háztartások egyre több készletet halmoztak fel. A Seyitömerben talált szoba egy ilyen háztartás kamrájába enged bepillantást.
Hogyan maradhat meg egy kenyér ennyi ideig?
A frissen sütött kenyér néhány nap alatt megszárad, néhány hét alatt megpenészedik, és az ókorból természetes körülmények között szinte semmi nem maradhatna belőle. Seyitömerben a tűz tette lehetővé a túlélést. Ha a szerves anyag kevés oxigén mellett, magas hőn ég, nem hamuvá, hanem szénné alakul. A szénült kenyér megtartja a formáját, a baktériumok és a gombák viszont már nem tudják lebontani.
Érdekesség10 luxusgyümölcs, köztük egy dinnyepár, amiért 5,8 millió jent fizettek
Érdekesség209 km/órával menekült a rendőrök elől, utána azt mondta, végig a hátsó ülésen aludt
ÉrdekességRitkán látott óriás fantommedúza úszott a kamera elé 250 méter mélyen Argentína partjainál
ÉrdekességA hegymászónő kilenc napig lógott hóban és viharban egy sátorban egy 900 méter magas sziklafalon
ÉrdekességEzentúl nem árulja el a rendszám, hány éves az autó: megváltozik a kiadás rendje
ÉrdekességNagyot húz a Lidl november 14-től: több népszerű zöldség és gyümölcs árát is levágjákUgyanez a jelenség őrizte meg a pompeji és herculaneumi kenyereket is, és ez tartotta meg sok ókori konyha tartalmát. Egy tűz, ami az egykori lakóknak tragédia volt, a régészeknek ma kincset ér, mert lezárt egy pillanatot. Hasonló időkapszula volt a pompeji szekrény is, amely közel 2000 évig volt lezárva.

A kenyér még régebbi, mint gondolnánk
A seyitömeri lelet nem a kenyérsütés kezdetét jelzi, hanem egy már jól bejáratott hagyomány pillanatképe. Régészek a mai Jordánia északkeleti részén, a Shubayqa 1 nevű lelőhelyen olyan elszenesedett, kenyérszerű maradványokat találtak, amelyek mintegy 14 400 évesek. Ezek több ezer évvel régebbiek a földművelés elterjedésénél, vagyis a vadászó-gyűjtögető emberek már vad gabonából is készítettek lepényszerű ételt.
A seyitömeri kenyerek nem a kenyérsütés kezdetét mutatják, hanem egy már évezredes hagyományt: mire megsültek, Anatóliában a kenyér a mindennapok része volt.
Közelebb, a közép-törökországi Çatalhöyükben egy nagyjából 8600 éves, kenyérszerű ételmaradvány került elő egy lakóházból. A seyitömeri kenyerek tehát egy több ezer éves fejlődés közepén állnak: mire elkészültek, Anatóliában a kenyér már a mindennapi étkezés természetes része volt.

Az ókori növényi maradványok néha a mai kutatókat is meglepik. Egy izraeli kísérletben például 2000 éves magból kelt ki egy datolyapálma, vagyis a régi magok nemcsak tanúk, hanem olykor élő örökség is lehetnek.
Búza és lencse a polcon
A kenyerek mellett talált búza és lencse arra utal, hogy a polc egyfajta kamraként működött. A búzából liszt, kása és kenyér készült, a lencse pedig a legrégebbi termesztett hüvelyesek egyike, amely fehérjében gazdag, jól tárolható és télen is ehető. A kettő együtt egy egyszerű, de tápláló étrend alapja volt.

Ez a párosítás ma sem idegen a magyar konyhában. A lencse a szilveszteri asztal hagyományos fogása, a frissen sült kenyér pedig a mindennapoké. A különbség az, hogy 5000 éve ezek nem választható ételek voltak, hanem a túlélést jelentő tartalékok. A kamra gondos rendje ma is számít, erről a rossz helyen tárolt élelmiszerekről szóló cikkünkben írtunk.
Mit nem árulhat el nyolc kenyér?
A kutatók óvatosak a következtetésekkel. Nyolc kenyérből nem derül ki, mit evett az egész település, milyen gyakran került kenyér az asztalra, és kinek jutott belőle. A sütő személye és az étkezők kiléte is ismeretlen marad. A részletes válaszhoz a növényi maradványok, a feldolgozó eszközök és az épületek további vizsgálata kell.
A laboratóriumi eredmények a kenyerek összetételéről, formájáról és készítési módjáról még nem jelentek meg teljes részletességgel. Ha elkészülnek, az is kiderülhet, hogy milyen lisztet használtak, és milyen sűrű volt a tészta. A kelesztett és a kovásztalan kenyér közötti különbség ugyanis a szénült maradványok belső szerkezetén is látszik.
Hogyan vizsgálnak egy szénült kenyeret?
Az elszenesedett kenyér első ránézésre egy fekete, törékeny rög, a kutatóknak mégis sokat elárul. Az ilyen leleteket általában nagy nagyítású mikroszkóppal vizsgálják, mert a belső szerkezetben látszanak a gabona darabkái, a korpa maradványai és a tésztában rekedt légbuborékok. A buborékok mérete és eloszlása utalhat arra, hogy a tésztát kelesztették-e, vagy lapos, kovásztalan lepényként sütötték ki.
A buborékok mérete arra is utalhat, hogy a tésztát kelesztették, vagy lapos lepényként sütötték.
A felszínen olykor ujjlenyomat-szerű nyomok, vágások vagy díszítések is megmaradnak, amelyekből a formázás módjára lehet következtetni. A kenyér mellett talált búzaszemek és lencseszemek pedig összehasonlítási alapot adnak: ha a lisztben ugyanannak a búzafajtának a darabjai vannak, mint a polcon tárolt gabonában, akkor a kenyeret valószínűleg helyben, a saját készletből sütötték.
A régészeti elemzések sokszor váratlan magyarázatot adnak egy-egy leletre. Hasonló történt annál a római lelőhelynél is, ahol több ezer békacsont került elő, és csak a vizsgálatok után derült ki, hogyan kerültek oda.
A kamra, ami mindent elárul
A seyitömeri szoba azért különleges, mert nemcsak egy tárgy maradt meg belőle, hanem egy egész összefüggés. A kemence, a polc, a zsákokban tárolt gabona és a kész kenyér egy helyen, egy időben került a földbe. A régészek ezt nevezik zárt leletegyüttesnek: olyan pillanatképnek, amelyben a tárgyak úgy maradtak együtt, ahogy a használatuk idején voltak.
Egy ilyen kamrából kiolvasható a háztartás rendje is. A sütés közvetlenül a tárolás mellett történt, a liszt és a gabona kéznél volt, a kész kenyeret pedig ugyanarra a polcra tették vissza. Ez egy praktikus, rövid utakra épülő konyha képét mutatja, amelyben minden mozdulatnak megvolt a helye.
ÉrdekességMilyen mélyre nőhet egy gyökér? A rekordot egy barlang mélyén találták
ÉrdekességÉttermi osztrigahéjat süllyesztenek a tengerbe, és új zátony nő rajta
ÉrdekességA finnek nem törölgetik el a tányért: a mosogató fölötti szekrény évtizedek óta elvégzi helyettük
Érdekesség„Ne dobd ki!” A német múzeum keresi az elfelejtett NDK-s tárgyakat
ÉrdekességŰrhajósok koccintottak vele, fagylaltot színeznek a levével: 10 meglepő tény a cékláról
ÉrdekességA japánok a fürdővízzel mosnak, így használják újra a kád vizét a mosógépbenEzt se hagyd ki: Kőomlás zárta el, így maradt épen egy 16 800 éves kunyhó egy spanyol barlangban
Mit tanulhatunk ma egy 5000 éves kenyérből?
A kenyérsütés alapjai 5000 év alatt alig változtak: liszt, víz, hő és türelem. A mai házi sütés fortélyai közül sok ugyanerre a régi tapasztalatra épül. A gőz például a ropogós héjhoz kell, erről abban a cikkben írtunk, amely elmagyarázza, miért tesznek egy tál vizet a sütő aljára.
A kemence hője, a tészta pihentetése és a megfelelő tárolás mind olyan kérdés, amellyel a seyitömeri háziasszonyok is foglalkoztak. A régészet így nemcsak a múltról szól, hanem arról is, mennyire állandók az emberi szokások: a legfontosabb dolgokat, a mindennapi kenyeret és a téli tartalékot, évezredek óta hasonlóan kezeljük.
Akik a kelt tészta kihívásaival küzdenek otthon, azoknak a kalács és a kelt tészta leggyakoribb hibái is hasznosak lehetnek.
Forrás: Hürriyet Daily News, Türkiye Today










