Ugrás a tartalomra
Hirdetés

Leszakadt a polc egy tűzben, és 5000 évig ott maradt alatta nyolc kenyér

Leszakadt a polc egy tűzben, és 5000 évig ott maradt alatta nyolc kenyér

Fotó: LoggaWiggler / Pixabay

Kertvár.hu · 7 perc

Nyolc elszenesedett kenyér került elő a nyugat-törökországi Seyitömer-halomban egy kemencés szoba padlójáról, a leszakadt polc lábai közül: a régészek szerint mintegy 5000 évvel ezelőtt egy tűz döntötte le a polcot, és a lángok egyszerre pusztították el és tartósították a rajta tárolt élelmet. Hogy mi kerülhetett a tésztába, és mit árulnak el a kenyerek az akkori háztartásokról, azt a kutatók még vizsgálják, de néhány részlet már most meglepően ismerős.

Tedd a KertVárat kedvenc forrásoddá!Így a Google-ben elsőként látod a cikkeinket.Beállítom
Hirdetés

A kenyereket ma a kütahyai régészeti és bányászati múzeumban állítják ki, ahol a múzeum igazgatója szerint a gyűjtemény egyik legnépszerűbb darabjai lettek. A látogatók nem aranyat vagy szobrot néznek a vitrinben, hanem egy átlagos kamra maradékát, ami talán éppen ezért ennyire megkapó.

Hótalan téli táj száraz fűvelEz is érdekelhetOlyan tél vár ránk, mint 1998-ban? A meteorológusok érdekes folyamatot figyelnek

Hol van a Seyitömer-halom?

Seyitömer egy régészeti domb, vagyis höyük, Kütahya tartományban, Törökország nyugati részén, a város központjától nagyjából 26 kilométerre. Az ilyen dombok évezredeken át egymásra épült települések rétegeiből nőnek ki: amikor egy ház leégett vagy összedőlt, a helyére újat emeltek, és a halom lassan magasodott. A legalsó rétegek itt a Kr. e. 3000 körüli időkig nyúlnak vissza.

Hirdetés
Agyagedény a Seyitömer-halomból a kütahyai régészeti múzeumban
A Seyitömer-halom leleteit a kütahyai régészeti és bányászati múzeum őrzi. Fotó: Dosseman / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 (vágott változat)

A halom különleges helyzetben van: egy lignitmező, illetve egy hőerőmű területén fekszik. Az ásatások 1989-ben kezdődtek, 2006 és 2014 között egyetemi régészek dolgoztak itt, ma pedig mentőásatás folyik, vagyis a kutatók a terület átalakítása előtt igyekeznek minél többet dokumentálni. Az ásatást dr. Sevgi Gürdal régész, a kütahyai múzeum igazgatója vezeti.

Ehhez kapcsolódik: 2100 év után kerültek elő épp tányérok és tálak: egy edényszállító hajó rakománya került elő, fotók

Hirdetés

Mi történt a szobában 5000 évvel ezelőtt?

Tavaly a régészek egy helyiségben egy kemencére és az egyik fal mentén húzódó polc maradványaira bukkantak. A polc lábai között nyolc elszenesedett kenyér feküdt, körülöttük búza és lencse maradványaival. Gürdal szerint a polcon zsákokban vagy tarisznyákban mezőgazdasági termékeket és kenyeret tároltak, a tűzben azonban a polc összedőlt, és minden összekeveredett a padlón.

A polc lábai között feküdt a nyolc kenyér, mellettük búza és lencse: egy 5000 éves kamra maradt meg úgy, ahogy a tűz pillanatában volt. Ez szinte hihetetlen, de valóban így történt.

A leleteket a korai bronzkor első negyedére keltezték, ami nagyjából 5000 évvel ezelőtti időszakot jelent. Ez az a kor, amikor Anatóliában megerősödtek a falvak és kisvárosok, a fémmegmunkálás terjedt, és a háztartások egyre több készletet halmoztak fel. A Seyitömerben talált szoba egy ilyen háztartás kamrájába enged bepillantást.

Hogyan maradhat meg egy kenyér ennyi ideig?

A frissen sütött kenyér néhány nap alatt megszárad, néhány hét alatt megpenészedik, és az ókorból természetes körülmények között szinte semmi nem maradhatna belőle. Seyitömerben a tűz tette lehetővé a túlélést. Ha a szerves anyag kevés oxigén mellett, magas hőn ég, nem hamuvá, hanem szénné alakul. A szénült kenyér megtartja a formáját, a baktériumok és a gombák viszont már nem tudják lebontani.

Ugyanez a jelenség őrizte meg a pompeji és herculaneumi kenyereket is, és ez tartotta meg sok ókori konyha tartalmát. Egy tűz, ami az egykori lakóknak tragédia volt, a régészeknek ma kincset ér, mert lezárt egy pillanatot. Hasonló időkapszula volt a pompeji szekrény is, amely közel 2000 évig volt lezárva.

Korai bronzkori leletek a kütahyai régészeti múzeumban
A seyitömeri kenyereket a korai bronzkor első negyedére, mintegy 5000 évvel ezelőttre keltezték. Fotó: Dosseman / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 (vágott változat)

A kenyér még régebbi, mint gondolnánk

A seyitömeri lelet nem a kenyérsütés kezdetét jelzi, hanem egy már jól bejáratott hagyomány pillanatképe. Régészek a mai Jordánia északkeleti részén, a Shubayqa 1 nevű lelőhelyen olyan elszenesedett, kenyérszerű maradványokat találtak, amelyek mintegy 14 400 évesek. Ezek több ezer évvel régebbiek a földművelés elterjedésénél, vagyis a vadászó-gyűjtögető emberek már vad gabonából is készítettek lepényszerű ételt.

A seyitömeri kenyerek nem a kenyérsütés kezdetét mutatják, hanem egy már évezredes hagyományt: mire megsültek, Anatóliában a kenyér a mindennapok része volt.

Közelebb, a közép-törökországi Çatalhöyükben egy nagyjából 8600 éves, kenyérszerű ételmaradvány került elő egy lakóházból. A seyitömeri kenyerek tehát egy több ezer éves fejlődés közepén állnak: mire elkészültek, Anatóliában a kenyér már a mindennapi étkezés természetes része volt.

Çatalhöyük neolitikus településének feltárt maradványai
A közép-törökországi Çatalhöyük egyik lakóházából egy mintegy 8600 éves kenyérszerű étel maradt fenn. Fotó: Murat Özsoy / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 (vágott változat)

Az ókori növényi maradványok néha a mai kutatókat is meglepik. Egy izraeli kísérletben például 2000 éves magból kelt ki egy datolyapálma, vagyis a régi magok nemcsak tanúk, hanem olykor élő örökség is lehetnek.

Hirdetés

Búza és lencse a polcon

A kenyerek mellett talált búza és lencse arra utal, hogy a polc egyfajta kamraként működött. A búzából liszt, kása és kenyér készült, a lencse pedig a legrégebbi termesztett hüvelyesek egyike, amely fehérjében gazdag, jól tárolható és télen is ehető. A kettő együtt egy egyszerű, de tápláló étrend alapja volt.

Vörös lencse
A lencse fehérjében gazdag, és télen is ehető, ezért került a kamrába. Fotó: Fumikas Sagisavas / Wikimedia Commons, CC0 (vágott változat)

Ez a párosítás ma sem idegen a magyar konyhában. A lencse a szilveszteri asztal hagyományos fogása, a frissen sült kenyér pedig a mindennapoké. A különbség az, hogy 5000 éve ezek nem választható ételek voltak, hanem a túlélést jelentő tartalékok. A kamra gondos rendje ma is számít, erről a rossz helyen tárolt élelmiszerekről szóló cikkünkben írtunk.

Hirdetés

Mit nem árulhat el nyolc kenyér?

A kutatók óvatosak a következtetésekkel. Nyolc kenyérből nem derül ki, mit evett az egész település, milyen gyakran került kenyér az asztalra, és kinek jutott belőle. A sütő személye és az étkezők kiléte is ismeretlen marad. A részletes válaszhoz a növényi maradványok, a feldolgozó eszközök és az épületek további vizsgálata kell.

Hirdetés

A laboratóriumi eredmények a kenyerek összetételéről, formájáról és készítési módjáról még nem jelentek meg teljes részletességgel. Ha elkészülnek, az is kiderülhet, hogy milyen lisztet használtak, és milyen sűrű volt a tészta. A kelesztett és a kovásztalan kenyér közötti különbség ugyanis a szénült maradványok belső szerkezetén is látszik.

Hogyan vizsgálnak egy szénült kenyeret?

Az elszenesedett kenyér első ránézésre egy fekete, törékeny rög, a kutatóknak mégis sokat elárul. Az ilyen leleteket általában nagy nagyítású mikroszkóppal vizsgálják, mert a belső szerkezetben látszanak a gabona darabkái, a korpa maradványai és a tésztában rekedt légbuborékok. A buborékok mérete és eloszlása utalhat arra, hogy a tésztát kelesztették-e, vagy lapos, kovásztalan lepényként sütötték ki.

A buborékok mérete arra is utalhat, hogy a tésztát kelesztették, vagy lapos lepényként sütötték.

A felszínen olykor ujjlenyomat-szerű nyomok, vágások vagy díszítések is megmaradnak, amelyekből a formázás módjára lehet következtetni. A kenyér mellett talált búzaszemek és lencseszemek pedig összehasonlítási alapot adnak: ha a lisztben ugyanannak a búzafajtának a darabjai vannak, mint a polcon tárolt gabonában, akkor a kenyeret valószínűleg helyben, a saját készletből sütötték.

Hirdetés

A régészeti elemzések sokszor váratlan magyarázatot adnak egy-egy leletre. Hasonló történt annál a római lelőhelynél is, ahol több ezer békacsont került elő, és csak a vizsgálatok után derült ki, hogyan kerültek oda.

A kamra, ami mindent elárul

A seyitömeri szoba azért különleges, mert nemcsak egy tárgy maradt meg belőle, hanem egy egész összefüggés. A kemence, a polc, a zsákokban tárolt gabona és a kész kenyér egy helyen, egy időben került a földbe. A régészek ezt nevezik zárt leletegyüttesnek: olyan pillanatképnek, amelyben a tárgyak úgy maradtak együtt, ahogy a használatuk idején voltak.

Hirdetés

Egy ilyen kamrából kiolvasható a háztartás rendje is. A sütés közvetlenül a tárolás mellett történt, a liszt és a gabona kéznél volt, a kész kenyeret pedig ugyanarra a polcra tették vissza. Ez egy praktikus, rövid utakra épülő konyha képét mutatja, amelyben minden mozdulatnak megvolt a helye.

Ezt se hagyd ki: Kőomlás zárta el, így maradt épen egy 16 800 éves kunyhó egy spanyol barlangban

Hirdetés

Mit tanulhatunk ma egy 5000 éves kenyérből?

A kenyérsütés alapjai 5000 év alatt alig változtak: liszt, víz, hő és türelem. A mai házi sütés fortélyai közül sok ugyanerre a régi tapasztalatra épül. A gőz például a ropogós héjhoz kell, erről abban a cikkben írtunk, amely elmagyarázza, miért tesznek egy tál vizet a sütő aljára.

A kemence hője, a tészta pihentetése és a megfelelő tárolás mind olyan kérdés, amellyel a seyitömeri háziasszonyok is foglalkoztak. A régészet így nemcsak a múltról szól, hanem arról is, mennyire állandók az emberi szokások: a legfontosabb dolgokat, a mindennapi kenyeret és a téli tartalékot, évezredek óta hasonlóan kezeljük.

Akik a kelt tészta kihívásaival küzdenek otthon, azoknak a kalács és a kelt tészta leggyakoribb hibái is hasznosak lehetnek.

Forrás: Hürriyet Daily News, Türkiye Today

Hirdetés

Olvasói reakció

Hogy tetszett a cikk?

Olvasd el ezeket is

Iratkozz fel a KertVár hírlevelére!

Ez is érdekelhet

Hasonló cikkek