Így készítsd el:
A káposztának idő kell, ne siettesd!
Az egész a káposzta előkészítésével kezdődik. Vágd le a külső leveleit, negyedeld fel, majd gyaluld le, vagy egy éles késsel vágd egészen vékony csíkokra. Ha megvagy, szórd meg alaposan sóval, keverd át, és hagyd állni egy kicsit. Nem kell rohanni: amíg levet enged, pont van időd feltenni a tészta vizét és felaprítani a hagymát. Ennél a kajánál a türelem és a sorrend a siker titka.
Fogj egy nagyobb lábost vagy egy mélyebb serpenyőt, hevítsd fel benne a zsiradékot, és dobd rá az apróra vágott vöröshagymát. Dinszteld üvegesre, majd szórj rá egy kevés cukrot. Nyugalom, a cvekedli nem lesz tőle édes! A cukor azért kell, hogy szépen karamellizálódjon a hagyma, mert ez adja meg majd a káposzta mély, jellegzetes alapízét.
A pirítás a lélek
A megsózott káposztát alaposan nyomkodd ki a kezével, és mehet is rá a hagymás alapra. Elsőre ijesztően soknak tűnik majd, alig fog elférni a lábosban, de ne aggódj, percek alatt összeesik az egész.
Állítsd a lángot közepesre, és kezdd el pirítani. Időnként keverd meg, de hagyd, hogy kapjon egy kis színt. Az a jó, ha itt-ott picit odakap, barnább lesz – ez nem hiba, ettől lesz igazán karakteres és füstös az íze!
Amikor a káposzta már gyönyörű aranybarna és összeesett, jöhet a lényeg: a bors. És itt most felejtsd el az óvatosságot! A káposztás tészta nem az a fogás, ahol finomkodni kell a fűszerekkel. Frissen őrölt fekete borsból tegyél rá tisztességesen, mert ez az íz egyik legfontosabb tartóoszlopa. Kóstold meg, és ha úgy érzed, dobj még rá egy kevés sót is.
A tészta és a nagy találkozás
Közben a sós, lobogó vízben főzd ki a cvekedlit. Figyelj rá, hogy ne főzd túl, ne legyen szétmálló, maradjon egy pici tartása (ahogy az olaszok mondják: al dente). Szűrd le, majd a még forró tésztát borítsd rá közvetlenül a pirított káposztára.
Itt már le is kapcsolhatod a gázt. Csak forgasd össze az egészet alaposan, hogy a tészta minden egyes szemét bevonja a borsos, karamellás, szaftos káposzta. Hagyd állni lefedve öt percig, hogy a tészta magába szívja a mennyei ízeket.
A káposztás cvekedli mellé nem kell köret, nem kell semmi sallang. Egy mélytányér, egy villa, és már eheted is. Ráadásul ez az az étel, amiből egyszerűen kötelező repetázni, és hidegen, a hűtőből rágcsálva vagy másnap serpenyőben újra lepirítva talán még jobb, mint frissen.
