Ugrás a tartalomra

12 hiba a sült krumplinál, a fasírtnál és a rántott húsnál, amit a szakácsok szerint szinte mindenki elkövet

12 hiba a sült krumplinál, a fasírtnál és a rántott húsnál, amit a szakácsok szerint szinte mindenki elkövet
· 7 perc

A sült krumpli az áztatás és a kétszeri sütés hiánya miatt lesz puha, a fasírt a száraz morzsától és a túl sovány hústól lesz kemény, a rántott hús panírja pedig attól tapad rá a húsra, hogy lenyomkodják. A krumplinál ráadásul van egy hiba, ami nemcsak az ízen és a ropogósságon múlik, hanem azon is, mennyi káros anyag keletkezik sütés közben.

Tedd a KertVárat kedvenc forrásoddá!Így a Google-ben elsőként látod a cikkeinket.Beállítom
Hirdetés

A három étel ugyanazon a ponton csúszik el a legtöbb konyhában: a víz, a zsiradék és a hőfok egyensúlyán. A sült krumpliban a felületi keményítő és a nedvesség dönti el, hogy ropogós lesz-e, a fasírtban az, hogy marad-e nedvesség a hús rostjai között, a rántott húsnál pedig az, hogy a gőz fel tudja-e emelni a panírt. A tizenkét hibát ételenként vettük sorra.

Tiszta húsleves egy tálbanEz is érdekelhet6 hiba, amitől zavaros és ízetlen lesz a húsleves

1. A felvágott krumplit nem áztatod

A felvágott krumpli felületén sok a keményítő és a cukor. Sütéskor ettől ragad össze a hasáb, könnyebben ég meg, és ebből keletkezik a legtöbb akrilamid is. Az akrilamid a magas hőfokon sütött, keményítős ételekben keletkező vegyület, amit az élelmiszer-biztonsági hatóságok lehetséges rákkeltőként tartanak számon.

Hirdetés

Az uniós akrilamid-rendelet (2017/2158) a vendéglátóhelyeknek is előírja, hogy a hasábburgonyát sütés előtt mossák, áztassák vagy blansírozzák. Otthon elég, ha a felvágott krumplit fél órára hideg vízbe teszed, majd leöblíted. Ez az a hiba, amire a bevezetőben utaltunk: az áztatással kevesebb káros anyag keletkezik, és a krumpli is ropogósabb lesz.

2. Vizesen kerül az olajba

Az áztatás után a krumpli vizes, és ha így teszed a forró olajba, az olaj erősen fröcsköl, a hőmérséklete pedig hirtelen leesik. A víz elpárologtatására megy el a hő, a krumpli felülete nem pirul, hanem párolódik, és puha, zsíros lesz.

Az áztatott hasábokat konyharuhán vagy papírtörlőn alaposan töröld szárazra, mielőtt az olajba kerülnek. Minél szárazabb a felület, annál gyorsabban kezd pirulni.

Hirdetés

3. Csak egyszer sütöd

Az egyszeri sütésnél a krumpli belseje és külseje egyszerre készül, ezért vagy kívül ég meg, mire belül megpuhul, vagy belül puha, de kívül nem ropogós. A belga és francia hagyományban ezért kétszer sütik: először alacsonyabb hőfokon, amíg belül megpuhul, de még nem barnul, aztán kihűtik, és forróbb olajban rövid ideig ropogósra sütik.

Az akrilamid-rendelet a sütés hőfokának felső határaként 175 fokot javasol, ezért a második sütéshez se menj ennél magasabbra. A ropogós sült krumplinál bevált trükkök mellett ez a kétlépcsős módszer adja a legegyenletesebb eredményt.

4. Túl sokat teszel bele egyszerre

Ha egyszerre túl sok krumplit teszel az olajba, az olaj hőmérséklete nagyot esik, és sokáig tart, mire visszamelegszik. Ez alatt a krumpli olajat szív magába, és ahelyett, hogy kisütődne, puhára főlik az olajban.

A ropogós krumpli titka nem a több olaj, hanem a száraz felület, a két lépésben sütés és a kis adagok.

Inkább süsd több adagban, és két adag között várd meg, amíg az olaj visszamelegszik. Az elkészült adagokat rácson, nem lefedve tartsd melegen, így nem puhulnak meg a gőztől.

5. Sötétbarnára sütöd

Sokan addig sütik a krumplit, amíg sötétbarna nem lesz, mert úgy tűnik ropogósabbnak. A brit élelmiszer-biztonsági hatóság, az FSA viszont arra kéri a fogyasztókat, hogy a keményítős ételeket aranysárgára, ne sötétbarnára süssék, mert a sötétebb szín több akrilamidot jelent.

Hirdetés

A brit hatóság egyébként később azt is pontosította, hogy a nyers krumpli hűtőben tárolása a korábbi feltételezéssel ellentétben nem növeli jelentősen az akrilamid mennyiségét, a krumpli hűtőben tárolásáról részletesen is írtunk.

6. Száraz morzsa vagy semmi a fasírtban

A darált hús sütés közben összehúzódik, és kipréseli magából a nedvességet. Az amerikai America’s Test Kitchen szakácsai szerint az áztatott kenyér vagy zsemle, francia nevén panade, azért segít, mert a megszívott keményítő a fehérjék közé ékelődik, és benntartja a nedvességet. A magyar fasírtba tett áztatott, kinyomkodott zsemle pontosan ezt teszi.

A száraz zsemlemorzsa magában ezzel szemben a hús levét szívja el, ezért a fasírt szárazabb lesz tőle. Ha morzsát használsz, előbb áztasd be tejbe vagy vízbe pár percre. Aki más irányba indulna, annak a görögök módszere is működik, zsemle helyett reszelt paradicsommal.

7. Túl sovány a hús

A sovány darált hús sütés után száraz és morzsás, mert nincs benne elég zsír, ami szaftossá tenné. A hagyományos magyar fasírt ezért sertéshúsból vagy sertés és marha keverékéből készül, nem színhúsból.

Ha csak sovány húsod van, a zsemle és egy kevés tejföl vagy reszelt hagyma segít, de a legjobb, ha a hentesnél zsírosabb, nem a legszebb, legsoványabb darabból kéred a darálást. Marhahúsnál a zsír színe is sokat elárul a hús minőségéről.

8. Sokáig gyúrod és erősen tömöríted

A fasírtmasszát sokan addig gyúrják, amíg teljesen egynemű és ragacsos nem lesz, aztán szorosan összenyomják. A hosszú gyúrástól a hús fehérjéi összekapcsolódnak, és a fasírt kemény, kolbászszerű lesz, a szoros formázástól pedig tömör.

Hirdetés

A hozzávalókat csak addig keverd, amíg egyenletesen el nem oszlanak, és a fasírtot laza mozdulatokkal, vizes kézzel formázd. Sütés előtt fél órát pihenhet a hűtőben, így könnyebben egyben marad.

9. Nem sütöd át, vagy túlsütöd

A darált húsban a baktériumok nemcsak a felületén, hanem az egész tömegben ott lehetnek, ezért a fasírtot teljesen át kell sütni. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) élelmiszer-biztonsági ajánlása szerint a darált hús belsejének legalább 71 fokot kell elérnie.

A fasírt szaftosságát a zsemle és a zsír adja, nem a hosszú gyúrás: ami túl tömör, az sütés után kemény lesz.

A túlsütés viszont pont a szárazságot okozza. Egy maghőmérő itt sokat segít: a fasírt közepét mérd meg, és ha elérte a 71 fokot, vedd ki. A közepesen vastag, 2-3 centis fasírt ezért egyenletesebben sül, mint a nagyon vastag gombóc.

10. Tüskés klopfolóval vered

A rántott hús hibáiról egy korábbi cikkünkben már írtunk hetet, a hús vastagságától a serpenyő mozgatásáig, ezért itt azokat a hibákat vettük, amik ott nem szerepeltek. Az első a klopfoló.

Johann Lafer osztrák sztárszakács szerint a szelethez nem a tüskés, hanem a sima felületű húsklopfoló vagy egy nehéz serpenyő való. A tüskék szétszaggatják a rostokat, a hús levet veszít, és sütés közben száraz lesz. A szeletet fóliák között, egyenletes, nem túl erős ütésekkel lapítsd el.

11. Lenyomkodod a panírt

A panírozás után sokan rányomják a morzsát a húsra, hogy jobban tapadjon. Lafer szerint ezt nem szabad, mert a panír ettől átnedvesedik, és nem tud lazán, hullámosan elválni a hústól.

Hirdetés

A rántott hús panírját nem kell rányomni a húsra: lazán kell hagyni, hogy a gőz sütés közben fel tudja emelni.

A bécsi szelet jellegzetes, felhólyagosodó panírja attól lesz, hogy a hús nedvessége sütés közben gőzzé válik, és felemeli a laza morzsaréteget. A bécsi turisztikai hivatal receptje szerint ehhez a serpenyőt sütés közben folyamatosan kicsit mozgatni kell, hogy a forró zsiradék körbeérje a szeletet. A bécsiek egyébként nem is mindig borjúból sütik a híres szeletet.

12. Lefedve vagy egymásra rakva tartod melegen

A kisütött szeleteket sokan egy tálra rakják egymásra, és lefedik, hogy melegen maradjanak. A szeletből távozó gőz ilyenkor a fedő alatt lecsapódik, és visszaáztatja a panírt, ami pár perc alatt elveszíti a ropogósságát.

A bécsi recept szerint a kisütött szeletet papírtörlőn csöpögtesd le. Ha melegen kell tartani, egyetlen rétegben, lefedés nélkül tedd egy rácsra a 80-100 fokos sütőbe, és a lehető leghamarabb tálald.

Mindhárom ételre igaz

A sült krumplinál, a fasírtnál és a rántott húsnál is a hőfokon és a nedvességen múlik a legtöbb. A szárazra törölt krumpli, a nedvesen tartott fasírt és a lazán hagyott panír a három legegyszerűbb lépés, ami a legtöbbet javít.

Ha egyetlen eszközt veszel a konyhába, az egy olcsó, szúrós maghőmérő legyen: az olaj hőfokát és a fasírt belsejét is ezzel mérheted, és nem kell találgatnod, mikor jó.

Hirdetés

Források: wien.info: Wiener Schnitzel, America’s Test Kitchen: a panade (áztatott kenyér) szerepe, (EU) 2017/2158 rendelet az akrilamidról

Következő cikkMiért ne tedd a karácsonyfát a radiátor mellé, és mennyi víz kell neki?Elolvasom ›
Hirdetés
Olvasd el ezeket is
Hirdetés

Iratkozz fel a KertVár hírlevelére!

Ez is érdekelhet

Hasonló cikkek